Kereken húsz éve, 2003. szeptember 29-én jelent meg a Tankcsapda Élni vagy égni lemeze. Nincs olyan albuma a zenekarnak, amelyről ne lehetne hosszan írni, de a kerek évforduló mellett azért is fontos kiemelni ezt, mert sok szempontból volt mérföldkő Lukácsék életében. Ahhoz, hogy minél autentikusabb legyen ez az írás, egyenesen a frontemberhez fordultam, hogy meséljen a 2003-as évükről és magáról az albumról.

A találkozón én indítottam a beszélgetést azzal, hogy a magánvéleményem az, hogy a lemez sikere nagy mértékben növelte a zenekar országos ismertségét, pedig az addig eltelt tizennégy évben azért számtalan olyan mozzanata volt a Tankcsapdának, amivel országos figyelmet szerzett. Ezzel nagyjából ő maga is egyet értett velem:

„Kellően populáris volt ahhoz, hogy szintet lépjen vele a zenekar. Egy következő lépcsőfok volt a mainstreambe, de ebben semmilyen szándékosság nem volt.”

Ezen gondolatok mögött nyilván az húzódik meg elsősorban, hogy az albumon legalább három olyan dal is szerepel, amelyek azonnal csatlakoztak a zenekar legnagyobb slágereinek listájához, a hozzájuk készült videók nagy sikert arattak a televízióban (hol volt akkor még YouTube...), az Örökké tart pedig akkorát ment a kereskedelmi rádiókban, amire sem ők, sem a közönség nem számított. Érezhetően több sláger jött össze erre a lemezre, de Lukács szerint ebben sem volt semmi tudatosság, sőt, állítja: nem is tud olyat írni:

„Én is el tudok indulni egy dalszerzésnél úgy, hogy na, most írok egy slágert. Soha nem sikerült. Magyarul: nem tudok slágert írni.”

Természetesen kicsit sem igaz, hogy slágerparádé az egész album, ugyanis jó számmal vannak jelen kifejezetten súlyos tételek is. Valahogy az arány lett most más. A frontember szerint több szerencsés tényező is volt akkoriban:

„Akkor jókor voltunk jó időben. A Sony kellő hátteret adott ahhoz, hogy ismert legyen a lemez és azok dalai. Annak idején a kiadótól Szarka Joseph sokat dolgozott velünk, hajtott minket, ütötte a vasat. Sokat köszönhetünk neki. Mondjuk nem értette, hogy miért azt a dalt választottuk címadónak. Csalódott volt, azt gondolta, hogy a címadó dal egy nagyon bevállalós tétel lesz, mint mondjuk a Jönnek a férgek vagy az Agyarország. De bízott bennünk. Amúgy szerintem a lemezcím hamarabb megvolt, mint maga a dal.”

ELSŐ NEKIFUTÁS

A lemez abban is különleges, hogy az általános módszertől eltérőn két részletben vették fel. Az első körben (2003. január-március) rögzítették az alapokat, valamint két dalt véglegesítettek, hogy még tavasszal megjelenhessen az album felvezető kislemeze.

„A Szextárgy volt az, amiről azt gondoltuk, hogy kellőképpen dögös, de mégsem annyira evidens sláger, mint a lemez legnépszerűbb dalai. Nem akartunk előre ellőni minden puskaport.”

^{Fotó: Száraz László. Eddig nem publikált fotó. Forrás: Lukács}

A maxi 2003. március 20-án jelent meg CD-n és kazettán. A címadó Szextárgy mellé felkerült a szintén új Az utca túloldalán, amelyeket két koncertfelvétellel spékeltek meg: az egyik egy szintén új dal élő debütálásának felvétele (Senki nem menekül), illetve egy korábbi ballada, a Lopott könyvek élő változata. Mindkét dalt a budapesti Petőfi Csarnokban rögzítették 2002. december 20-án. A CD változat kapott multimédiás kiegészítést is, amely három dolgot tartalmaz: egy Tankcsapda képernyőkímélőt (TankSaver), a Senki nem menekül már említett élő változatának egykamerás videóját, valamint az akkor még májusra ígért új Tankcsapda home video három és fél perces előzetesét, amely alatt végig a Nem hagylak el című dal hallható.

^{Forrás: Szextárgy maxi CD. Screenshot: Reszegi László}

A Sony-nak volt egy szokása a 2000-es évek első felében: a kiadványokba kis reklámanyagokat is tett félbehajtott kartonkártyák formájában, amelyen az adott előadó korábbi és várható kiadványait mutatta be, valamint az aktuális turnédátumok is helyet kaptak. A Szextárgy kazettaváltozatában is található volt egy ilyen, ami azért érdekes, mert akkor, 2003 márciusában még kicsit más volt koncepció a zenekar és a Sony fejében. Egyrészt az eredeti terv szerint az Itt vannak a Tankok!! home video már május közepén megjelent volna (a címét itt, valamint a maxi CD multimédiás részén árulták el). Emellett pedig tervben volt egy Videoklipek 1990-2003 elnevezésű VHS kiadvány is, ami egy időben került volna a boltokba a másik anyaggal. Az albummal kapcsolatban pedig az eredetileg kinézett megjelenési dátum a 2003. szeptember 1. volt.

^{Fotó: Reszegi László}

^{Fotó: Reszegi László}

POGÓZZANAK A PUNKOK!

A kislemez összerántása után a zenekar stúdiószünetre ment és 2003 tavaszát turnézással töltötte, amely egy szabadtéri PeCsa-bulival zárult Budapesten. A koncertkörút lezártával azonban ismét Dunakeszi felé vették az irányt, hogy folytassák a HSB Stúdióban megkezdett munkát és befejezzék a dalokat. Ez a folyamat egészen augusztusig tartott. Lukács így emlékszik vissza a reptér mellett lévő egykori helyre:

„Abban az évben vagy három hónapig ott laktunk egy kis lyukban. Kutya egy világ volt, rá is ment az akkori kapcsolatom, mivel soha nem voltam otthon.”

^{A zenekar Hidasi Barnabás producerrel. Eddig nem publikált fotó. Forrás: Lukács}

A lemezkészítés vége felé elkezdték tervezni a kiadvány vizuális megjelenését is, amelyet az akkor már adott lemezcím miatt mindenképp a tűzzel kapcsolatosnak képzeltek el. ”Most vagy soha” alapon Lukács nemcsak megmutatta a lemezborító nulladik változatát, de engedélyt adott arra is, hogy a cikkben exkluzív módon bemutatásra kerülhessen az, hogy mi volt a mag, az első ötletcsíra. Íme:

^{Forrás: Lukács}

Ahogy később finomodott a koncepció, megkérték Dávid Zsolt fotóst – aki már az Agyarország album fotóit is készítette –, hogy látogassa meg őket Dunakeszin. Felhívtam Zsoltot, aki így emlékszik a projektre:

„Még zajlott a stúdiómunka, de emlékeim szerint már előrehaladott állapotban voltak. Ez még a filmes korszak volt, négy vagy öt tekercs filmet lőttem el aznap. Tettünk egy kört a stúdió körül, ott készült minden fotó. Fegyelmezett munka folyt, még egy sört sem ittunk meg, pedig jó kapcsolatot ápoltunk, miután már az előző album képeit is én készítettem. Így is jó emlékeim vannak erről a viszonylag gyors fotózásról.”

^{Fotó: Dávid Zsolt. Eddig nem publikált fotó. Forrás: Lukács}

A lemezborítón Pócsi Ferenc ”Perge” látható, aki a zenekar akkori egyik technikusa volt.

A nyár folyamán azért a fesztiválfellépések erejéig megszakították párszor a stúdiózást, valamint 2003. július 10-én megjelent a már belengetett Itt vannak a Tankok!! film is, ami a Tankcsapda első DVD kiadványa is volt egyben. A 2000-2003 közötti koncertanyagokat és backstage jeleneteket tartalmazó film extrái közé felkerült a Szextárgy kisfilmje is, így ez lett az első Tankcsapda klip, ami DVD minőségben is elérhetővé vált a rajongók számára. A klipgyűjteményes kiadvány ugyan nem jelent meg, de a következő évben ezt is pótolták, ráadásul még több anyaggal, valamint DVD formátumban is beszerezhető volt.

ELINDULTAM, VISSZA MOST MÁR MIÉRT FORDULNÉK?

A lemezbemutató turné megjelenés előtt három nappal, 2003. szeptember 26-án indult el Szlovákiában, ahol két felvidéki koncertet is adtak. A zenekar azonban nem csak a fellépésekkel, hanem valami mással is kedveskedett az ottani rajongóknak, amelyre így emlékezik vissza Lukács húsz év távlatából:

„A kiadó megengedte, hogy vigyünk magunkkal CD-t és a kazettát, így a felvidéki magyarok pár nappal a hivatalos megjelenés megvásárolhatták az új albumot.”

A DÜHÖMET A VILÁGRA ERESZTEM

A lemez 2003. szeptember 29-én került kereskedelmi forgalomba, a Tankcsapda pedig mielőtt belevágott volna a hazai lemezbemutató körútba, dedikálóturnéra indult. A megjelenés napján Székesfehérváron és Budapesten, másnap Miskolcon és Debrecenben, az utolsó napon pedig Kecskeméten és Szegeden találkoztak a rajongókkal. A turné a következő napon, október 2-án indult és keresztül-kasul bejárták az országot, míg végül a budapesti Petőfi Csarnokban (duplán), valamint a debreceni Hódos Imre Sportcsarnokban zárták az évet. Ez utóbbi koncertet az azóta elképesztő karriert felépítő Tokay Péter és csapata rögzítették, amely műsor nagy része megjelent DVD-n a következő évben. Erről az esetről is tudott mesélni Lukács:

„Mi azt a koncertet nem akartuk kiadni. Tokay Peti fenekéről még akkor kezdett el lepotyogni a tojáshéj. Jöttek, hogy felvennék a bulit több kamerával, mi meg persze megengedtük nekik. Amikor visszanéztük, azt mondtuk, hogy annál sokkal jobb, hogy csak a fiókba tegyük. Ekkor jött egy ember, aki mondta, hogy megveszi az egészet tokkal-vonóval. Ő volt az International Publishing House tulajdonosa. Megegyeztünk egy darabszámban, amennyit kiadhat belőle DVD-n. Aztán mindig azt mondta, hogy még nem fogyott el, de mi már a huszonkilencedik újrakiadást láttuk az újságárusoknál, látszottak az eltérések a borítón. Levett minket a csávó, mint a kalapot. Később pereltük is, ő felszívódott, az ajánlott levelek visszajöttek. Aztán csak utolértük és végül leállt a terjesztés. Természetesen a jogok visszakerültek hozzánk, így pár éve ennek a DVD-nek az anyaga is felkerült a YouTube csatornánkra.”

AKI VELEM VAN, AZ TÖBBÉ EL NEM TÉVED

Mint minden új Tankcsapda-album esetében, itt is sok negatív kritika érte a zenekart. Túl népszerűek, túl divatosak és már nem olyanok, mint régen. Az Élni vagy égni kereskedelmi sikere és a mainstream rádiók játszásai miatt 2003 végén pláne célkeresztbe került. A zenekari tagokat viszont sem akkor, sem most nem lehet ezzel elbizonytalanítani. A szövegíró így fogalmazott a témával kapcsolatban:

„Az összes Tankcsapda lemez összes dala ugyanarról szól: rólam. De soha nem voltam annyira önelemző. Engem sokkal többen elemeznek, mint amennyit én elemzem saját magamat.”

Majd így folytatta:

„A Tankcsapda lemezeken az arányok mindig mások. Nem vagyunk egyformák a saját életünkben. Ha most látnád a hatéves önmagadat, ahogy falepkét taszigál a játszótéren, mosolyognál. Miközben ott és akkor, az a legfontosabb dolog volt. Egyes korszakokban egyik téma jobban érdekel, mint a másik és ez teljesen normális. Csajok, pia, bulizás, Isten, ember, gonosz, jó, harc, megfelelés, a halál. De az emberek túlnyomó része is pont ugyanezekről gondolkodik.”

Ezek után hozzátette, hogy persze nem érdemes minden megénekelt sort úgy venni, hogy az az ő élete. Erre mondott egy konkrét példát is:

„Például a Szextárgy témája nem jellemező rám. Sem a domináns, sem az alárendelt szerep nem érdekelt soha a szexben.”

Folytatva a beszélgetést, egyre inkább az a kulcsgondolat körvonalazódott ki, hogy az Élni vagy égni album tökéletesen mutatja, hogy milyen volt és mik foglalkoztatták őt 2002-2003-ban:

„Ha most azt mondanád egy mai tizenöt éves srácnak, hogy kijött egy Tankcsapda maxi és van rajta multimédiás tartalom, azt kérdezné vissza, hogy parancsolsz, bazdmeg? De abban a korszakban ott tartottunk. Most 55 éves vagyok, akkor 35 éves voltam és így minden lemez, köztük az Élni vagy égni is egy remek korlenyomat.”

^{Fotó: Reszegi László}

Erre már csak egy összegző, megerősítő példát tudtam neki hozni, amelyet Trent Reznor (Nine Inch Nails) mondott pár éve: minden egyes kiadvány vagy dal pontosan azt mutatja meg, hogy ő ki volt akkor. Válaszul pont azt a reakciót kaptam, amire számítottam:

„Maximálisan egyet értek vele.”

Az Élni vagy égni album CD-n és kazettán jelent meg a Sony / Columbia jóvoltából. A következő évben ugyanezen két formátumban megjelent a Szatmárnémetiben működött Sendus kiadónál licencelt kiadványként a romániai vásárlók számára. 2013. november 10-én pedig ismét megjelent CD-n az album, a zenekar saját kiadásában, remaszterizált formában. Az eredeti kiadásból több, mint 15.000 példány talált gazdára, így aranylemez státuszt ért el. A 2013-as újrakiadásból újabb 4.000 darabot értékesítettek, így az platinalemez lett hónapokon belül.

Az albumhoz készített klipek:

Szextárgy:

Adjon az ég:

Be vagyok rúgva:

Örökké tart: