A vártnál több, a szükségesnél kevesebb: mértékadó vélemények alapján talán így foglalható össze legjobban az ENSZ minap véget ért 28. éves klímacsúcsa (a COP28), valamint az eredményei. De pontosan mit is sikerült elérni a világ legnagyobb klímakonferenciáján? Mutatjuk.

Abban már a konferencia előtt széles körű egyetértés uralkodott az érdekeltek között, hogy a rendezvényre a világ minden tájáról érkező politikai és üzleti döntéshozóknak, klímatudósoknak, civil szervezeteknek és egyéb szakértőknek további jelentős klímavédelmi döntéseket kell meghozniuk, mivel a jelentések egyértelműen azt mutatják, hogy az eddig tett erőfeszítések nem elegendők a katasztrofális mértékű klímaváltozás elkerüléséhez. A cselekvési lehetőségek és tervek tekintetében ugyanakkor már jóval nagyobb volt a szórás az országok és a gazdasági élet képviselői között, ami persze érthető tekintettel a szempontok, az adottságok és az érdekek eltéréseire.

Előre vagy vissza?

Ennek megfelelően az értékelések is vegyes képet festenek a november 30. és december 12. között az egyesült arab emírségekbeli Dubajban tartott éves klímacsúcsról és az ott született döntésekről, megállapodásokról és ígéretekről. Így a kommentárok között akad olyan, amelyik a COP28 kapcsán valódi előrelépést, a klímavédelemben mérföldkőnek számító történelmi eredményeket lát, míg mások visszalépésről, hiányosságokról, kiskapukról, sőt sértésről és hazugságról beszélnek.

Ez a megítélésben tapasztalható kettőség látványosan tetten érhető a világ eddigi legnagyobb klímakonferenciájának zárónyilatkozatával kapcsolatban. A zárónyilatkozat elsősorban arra a klímacsúcson született legfontosabb megállapodásra fókuszál, amelyben a résztvevő közel 200 ország a fosszilis energiahordozókról való átállást sürgeti a klímaváltozás legrosszabb hatásainak elkerülése érdekében. A szövegben így a klímakonferenciák három évtizedes történetében most először mondták ki a fosszilis energiahordozók és a fosszilis korszak végének a kezdetét. A megfogalmazás azonban továbbra is kerüli a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésére vonatkozó rég várt felhívást, illetve kötelezettségvállalást, dacára több mint 130 ország, tudósok és civil társadalmi csoportok sürgetésének.