A korábban még véleményvezérként ünnepelt, majd trash celebbé, végül pedig influenszerré átvedlett sales korszak véget érni látszik, amelynek talán a legékesebb jele a TikTok-on több száz milliós elérést produkáló #deinfluencing hashtag hódítása. Az influenszerek által hypeolt, agresszív marketingkampányokkal támogatott termékek mítoszát leromboló de-influencing leginkább a divat-és kozmetikai ipar valóságtorzító erejét kívánja ellensúlyozni, de már a tech-, és játékipar célközönsége is egyre inkább megkérdőjelezi a fizetett termékajánlók létjogosultságát.

A hírnevét és egy teljes üzletágat influenszerkultúrára építő Kardashian családot – amely egy valóságshow révén vált ismertté az amerikai közösségi médiában – egy nemrégiben felröppent pletyka szerint idén először nem hívták meg a divatvilág egyik legfontosabb eseményére, a Met-gálára, ami szintén fontos jelzés lehet a marketingszakemberek és influenszerek számára.

Elég az influencerekből! Vagy mégsem?

Persze korántsem arról van szó, hogy teljesen vége a relatíve nagy eléréssel rendelkező, influenszerek által promotált online értékesítésnek, sokkal inkább arról, hogy jelentős átalakulás előtt áll az iparág. Korai lenne még temetni az influenszereket, a de-influencing inkább csak egy újabb evolúciós lépés az egyre inkább kiábránduló és megcsömörlő közönség visszaszerzésére. A folyamat tulajdonképpen sokkal inkább az autentikus influenszer újrabrandelése, mint az influenszerkorszak vége.

Az influenszerek továbbra is befolyásolják a vásárlói döntéseket, és ha ez arra irányul, hogy egy adott terméket ne vegyünk meg, az influenszerek még mindig ajánlhatnak alternatívákat a helyettesítésére.

Lehetséges “de-influencing” megközelítések

A “Vásárolj kevesebbet” típusú tartalmak arra ösztönzik a felhasználókat, hogy csökkentsék ökológiai lábnyomukat, és csak olyan termékeket vásároljanak, amikre valóban szükségük van, és amelyek hosszabb termékciklusuk révén csökkentik a környezetre gyakorolt negatív hatásokat. Ez jól működik a mostanában divatos, és a Z generáció tagjainál kiemelten fontos ökotudatos termékek esetén.

A “Vásárolj Jobbat” típusú tartalmak arra buzdítják a vevőket, hogy inkább olyan termékeket vásároljanak, amelyek drágábbak ugyan, de a hosszabb életciklusukból és a minőségükből fakadóan lényegesen kevésbé terhelik meg a környezetet, mint a szokásos márkák. Az ilyen tartalmak leginkább azon független márkák esetén működnek, amelyek környezetvédelmi vagy etikai szempontból kiemelkedőek, mint például a Fair Trade termékek.

A “Vásárolj olcsóbbat” típusú tartalmak leginkább a megfizethető árú alternatívák ajánlását jelentik. Különösen olyan termékek bevezetése esetén lehet hasznos ez a taktika, ahol már jól bejáratott nemzetközi brandek piacára kívánunk betörni.

“Debunking”, azaz leleplező típusú tartalmakról a felhasználók által túlhypeolt termékek esetén beszélhetünk. Amennyiben az általunk forgalmazott termékekkel kapcsolatban ilyen videók jelennek meg, nem árt felvenni a kapcsolatot annak előállítójával. A nyílt üzengetést lehetőleg kerüljük el, és csak abban az esetben válaszoljunk nyilvánosan, ha az tényleges előnnyel jár számunkra.

A “Ne vedd meg ezt” típusú tartalmakat leginkább személyes vélemények befolyásolják, és az influenszerek számára pénzügyi szempontból talán ez a legveszélyesebb terep. Annyi biztos, hogy az influenszerek többsége általában igyekszik kerülni konkrét márkák vagy termékek negatív kontextusban történő említését. Ami miatt mégis egyre többen próbálkoznak ezekkel a típusú tartalmakkal, az éppen a hitelesség visszaszerzéséért folytatott, egyre erősödő küzdelem.

“Ne vegyél Ugg Miniket, hagyd a fenébe a Dyson Levegős sütőt, felejtsd el az Airwrapot, a Charlotte Tilbury kiemelőket, a Stanley csészét, ne vásárolj Colleen Hoover könyveket, és semmiképp se vedd meg az Airpods Pro Max-ot! Ha bármelyiket is megteszed, bomba robban nálad.” – viccelődik a trenden egy TiktTok felhasználó.

Mindent összevetve, a De-influencing tulajdonképpen egy vicces trend és TikTok-os buzzword, ami nem szól másról, mint az influenszerkultúra átcímkézéséről és túléléséről. Az nem kérdés, hogy a közösségimédia-felületeken továbbra is komoly pénzek ömlenek majd a fizetett tartalmakba, legfeljebb a hangsúlyok kerülnek máshova.