A körforgásos gazdaság a jövő, és ehhez rengeteg új tudást kell elsajátítani.

Körforgásos gazdálkodás

A mögöttünk álló évek igencsak próbára tették az emberiség nagy részét, és köztük persze a gazdálkodókat is. Koronavírus-járvány, orosz-ukrán háború, bedurvuló klímaváltozás, élelmiszerár-robbanás, és megint csak specifikusan a mezőgazdaságról szólva az inputanyagok árának emelkedése, az aszály és az energiaárak elszállása. Az agrárium egészen egyszerűen nem tehet mást, minthogy rálép a körforgásos gazdálkodás felé vezető útra, ami segíthet csökkenteni a költségeket és átvészelni a minden bizonnyal velünk maradó nehézségeket.

A greendex.hu portáltól Novák Zsombor készített interjút dr. Dombi Mihállyal, a Debreceni Egyetem kutatójával a témában, aki a körforgásos gazdaság egyik hazai szakértőjének számít, és az egyetemen végzett munkája is a fenntarthatóság megteremtésének kutatásáról szól. Cikkünkben a greendex interjújának rövidített összefoglalóját adjuk közre.

"A körforgásos gazdaságban a felhasznált erőforrások hosszabb ideig és sokkal több cikluson keresztül maradnak a rendszerben, csökkentve ezzel a felhasznált nyersanyagok, illetve a hulladék mennyiségét. Ez nem csupán egy technológiai megoldás, vagy mérnöki fogalom, legalább ugyanennyire ide tartozik a szabályozói környezet, illetve a társadalmi és az üzleti modell is"- mondta el a kutató, majd kiemelte:

"Néha az az érzésem a körforgásos gazdasággal kapcsolatban, hogy nem feltétlenül új találmány, inkább valami olyan, amit most újra felfedeztünk."

"A körforgásos gazdaság a természet működését próbálja imitálni, ami sokáig megegyezett az emberi társadalom működési mintáival. Az állattenyésztés és a növénytermesztés kapcsolata mára féloldalassá vált, hiszen az állatok megeszik ugyan a növényeket, de az ő hulladékaik már csak ritkán kerülnek vissza a körforgásba, szemben azzal, ahogy ez a hagyományos mezőgazdaságban zajlott."

"A fosszilis energiahordozók felhasználása nyomán indult el a folyamat, ami kiemelte az emberiséget a természet körforgásosságából."

"Az emberiség kilépett abból az erőforráskészletből, amely folyamatosan újratermelődik számára, így már nem tudja belőle fedezni a jó élethez szükséges erőforrásait" - vélekedett dr. Dombi Mihály.