A gazdaság szerves részévé akarja tenni Nagy-Britannia a drónokat. Már első körben magasra teszik a mércét: több száz kilométeres drónsztrádát hoznak létre. A távlati cél 40 milliárd fontos gazdasági növekedés, valamint 650 ezer munkahely teremtése.

Sok minden történt azóta, hogy az USA hadserege az 1960-as években kifejlesztette az első drónokat. Mint a védelmi ipar szinte mindegyik technikai vívmánya, ez is átkerült a polgári területekre, ám ahhoz is idő kellett, hogy a hobbikütyük értékes tulajdonságait a kereskedelemben és az iparban használni tudják. 

Napjainkra – hazánkban is – egyre sűrűbben használják infrastrukturális és mezőgazdasági területen, a cél azonban egyértelműen az, hogy a drónok a gazdaság minél több szegmensébe beépüljenek, gyakorlatilag külön iparággá válva, szoros kooperációban a mesterséges intelligencián alapuló innovációval. Arányaiban – ha a mezőgazdasági területet vesszük példaként – a növényvédelemre fejlesztett drónok a költségek 30-40 százalékát takaríthatják meg (beleértve a permetezőszerek mennyiségének durván a felét),  nem beszélve a munkaerőhiány megoldásáról. Ez azt is jelenti, hogy

egy ilyen eszköz befektetési összege nagyjából két-három év alatt meg is térül.

Palkovics László miniszter tavaly egy konferencián a gazdasági verseny új területeként jellemezte a drónipart. Mint mondta: az Európai Bizottság becslése szerint húsz éven belül több mint 100 ezer embernek adhatnak munkát a drónterületek, amelynek gazdasági hatásai a 10 milliárd eurót is elérhetik. Ugyanott a hazai drónpiac értékét 2025-re 70 milliárd forintra becsülte.

A végtelenbe és tovább

Nagy-Britannia is mer nagyot álmodni, és akkora ugrásra készül drónfronton, amely már méreteit tekintve is lenyűgöző. Az Egyesült Királyság a világ legnagyobb drón-szupersztrádáját indítja el, amely 265 kilométeres légi folyosójával valóban egyedülálló lesz. Az égi sugárút a tervek szerint a dél- és közép-angliai városokat köti össze, és a hagyományos légifolyosók alatti szinten húzódik majd. Igaz, a kisrepülőgépek és a helikopterek forgalmát még így is zavarhatják, éppen ezért a légiforgalmat ebben a szektorban is folyamatosan figyelik, hogy szükség esetén pályamódosításra vagy éppen leszállásra utasíthassák a drónokat.

A brit kormány eltökélt szándéka, hogy a drónszektort a gazdaság teljes jogú tagjává tegye.

A sztráda kialakítása és üzemeltetése része annak a 273 millió font értékű beruházási csomagnak, amelyet a kabinet a légiközlekedéssel kapcsolatos innovációkra fordít.

A projekt a postai küldemények és a gyógyszerkészítmények szállítását is magában rejti, ezeket a képességeket ráadásul a jövőben a parttól távolabb lévő szigetekre is ki akarják terjeszteni, egyszerre rövidítve a szállítási időt és teremtve új munkahelyeket. A Royal Mail bejelentése szerint a távlati cél – csak a részükről – 500 postadrón hadrendbe állítása lesz. 

Zöld égbolt

A projekt ezen szakaszának befejezését 2030-ra teszi a brit kormány. Az elképzelések szerint a drónok által generált forgalom – valamennyi területet beleértve – 650 ezer új munkahelyet teremthet, és mintegy 42 milliárd fonttal járulhat hozzá a gazdaság növekedéséhez. Az anyagiakon és a munkaerőpiac lendítésén túl a dróntenger a zöld átállásban is óriási szerepet kap, hiszen a büdzsé alapvetően a napelemes és a hidrogénüzemű eszközök bevezetését szorgalmazza. Kwasi Kwarteng, az Egyesült Királyság energiaügyi államtitkára szerint

a drónsztráda beindítása alapból 2,4 millió tonnával csökkentheti Nagy-Britannia szén-dioxid-kibocsátását.  

A terv része az is, hogy hosszú távon az építkezések, tengeri energetikai létesítmények, a távvezetékek, illetve az ipari és közúti infrastruktúra ellenőrzésében a drónok használata szabvánnyá váljon, ezzel váltva ki az ellenőrök és a rutinellenőrzéseket végző szakemberek költséges és környezetszennyező utazásait. A jelenlegi elképzelések szerint 2030-ra mintegy 900 000 drón teljesít majd szolgálatot a brit légtérben, javítva az ellátási láncok és a logisztikai területek működési hatékonyságát.