Vajon milyen érzés lehetett kamaszként azért küzdenie Dér Heninek, hogy magyarul szólalhasson meg? Az énekesnő egy ifjúsági vetélkedő kapcsán arról mesélt, hogy Trianon milyen hatással volt az ő gyerekkorára.

Kevesen tudják, hogy Dér Heni politológiából diplomázott, és tagja a Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fórumának is, pedig már évek óta Magyarországon él. Rendszeresen szót emel a határon túli magyarságért, és minden apró változásnak nagyon örül. Trianonról is határozott véleménye van.

„A közbeszédben békeszerződésként hivatkozunk rá, de valahol úgy érzem, sokunk számára inkább gyásznap a trianoni békediktátum” – mondja Dér Heni. Felidézte, hogy határon túli magyarként sokáig természetes volt, hogy a Vajdaságban szinte minden nap meg kellett harcolniuk a magyarságukért: akár kenyeret kértek a boltban, akár iskola után, amikor a magyar osztálytársainak meg kellett védeniük magukat a szerb gyerekektől, ha magyarul szólaltak meg. Ez a helyzet felvetette benne a kérdést: miért kell egy olyan országban élnie, ahol a magyarok kisebbség és „megtűrt” nemzet?

Volt egy időszak az életében, amikor – mint mondja – Magyarországon szerbként tekintettek rá, a Vajdaságban pedig azt mondták, hogy menjenek haza Magyarországra. „Sok sebbel járt mindez, de egyúttal meg is tanította a legfontosabbra: nem az állampolgárság tesz valakit magyarrá, hanem az, amit belül érez” – vallja az énekesnő. „Egy olyan tragédia után, mint Trianon, a nemzet a közösség és a tudás segítségével erősödhet meg úgy, hogy ápolja kultúráját, és a családokban is szerepet kapnak a magyar hagyományok. Én optimista vagyok: nagyon sok fiatallal találkoztam, akik hasonló értéket kaptak a családjuktól és tanáraiktól.”