A 2014 óta minden évben megrendezésre kerülő „Egyetemi Madárgyűrűzés” elnevezésű programunk célja az volt, hogy kicsit kiszakítsuk a négy fal közül az egyetemi hallgatókat, ezzel is kipihenve a vizsgaidőszakot, illetve, hogy nem csak velük, de a debreceni lakosokkal is közelebbről megismertethessük a környezetükben megjelenő, az etetők körül felbukkanó madarakat, ezzel is felhívva a védelmükre a figyelmet.

 

Ez a program már több éve közkedvelt eseményünk, így minden évben nagy örömmel szervezzük meg nektek. Idén is 9 és 12 óra között, akinek volt egy kevés szabadideje kilátogatott az eseményre, az Egyetem térre, az Egyetem Főépülete és az Élettudományi Központ (ÉTK) között található Országh László sétányra. Ez alkalommal is rendkívül sok volt az érdeklődő, 2 óvodás és egy iskolás csoport, illetve több debreceni lakos és egyetemi hallgató is testközelből ismerkedhetett meg a madarakkal.

 

 

A madárgyűrűzés a környezeti nevelés egyik kiváló eszköze, hiszen rendkívül széles skálán már a kisebb gyermekektől, akár az óvodásoktól kezdve egészen az idősekig fel lehet vele hívni a környezet és természet védelmére a figyelmet. Azáltal, hogy a gyerekek már kiskorban megismerkednek közelebbről a madarakkal, kevésbé fognak félni tőlük, kötődni kezdenek hozzájuk, így a későbbiekben jobban odafigyelnek rájuk. Mindezek mellett pedig nem csak a gyerekek, hanem minden korosztály közelebb kerülhet ezáltal a természethez és a madarak különleges világához, valamint sok új ismeretet szerezhet a környezetükben élő madárfajokról, illetve a madárgyűrűzés folyamatáról, fontosságáról.

 

 

A madárgyűrűzés egy nagyon régre visszanyúló egyedi jelölésen alapuló madárvonulás-kutató módszer, amely hazánkban Herman Ottó nevéhez kötődik és az 1900-as évek elején vette kezdetét. Ennek során a madarakat az etetők elé kifeszített függönyhálók segítségével befogják, belehelyezik őket egy vászonzsákba, majd felhelyezik a bal lábukra az egyedi azonosítóval ellátott fém jelölőgyűrűt. Ettől kezdve pedig fontos információval fognak szolgálni a későbbi megfigyelésük, befogásuk vagy kézre kerülésük során a vándorlásukról, a fajok állományváltozásáról, helyi mozgásukról, vonulási útvonalaikról.

 

Azonban ezt a feladatot csak az a személy végezheti, aki madárgyűrűző vizsgával rendelkezik. Hazánkban jelenleg mindössze 429 vizsgázott madárgyűrűző van, akik évente több, mint 230 ezer madarat gyűrűznek meg. Idén az egyetemi madárgyűrűzést ismét a DE-MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék tanszékvezetője dr. Juhász Lajos egyetemi docens vezette. Az Országh László sétány melletti, illetve a Botanikus Kertben kifeszített hálókban összesen 67 madarat, köztük széncinegét, fenyvescinegét, kék cinegét, csuszkát, csízet és zöldikét sikerült ez évben meggyűrűzni és róluk adatokat felvenni úgy, mint a tömeget, kort és az ivart.

 

 

A felvett adatok egy madárgyűrűzési terepnaplóban lettek rögzítve, ahol továbbá feljegyzésre került a gyűrűzés helyszíne és dátuma, valamint a madár befogásának időpontja. Ezek az adatok a későbbiek során egy országos online központi rendszerbe kerülnek be, ahonnan már könnyebben feldolgozhatóak és a szakemberek számára elérhetőek lesznek a további kutatások elősegítéséhez. Az adatok feljegyzését követően, az elengedés előtt, a bátrabbak pedig a madarakat is megsimogathatták.

 

A programra érkezőknek évek óta meleg teával készülünk, melyet saját bögréjükben fogyaszthatnak el az érdeklődők, mivel az esemény meghirdetésekor erre külön felhívjuk a figyelmet, ezzel is ösztönözve a környezettudatosságra az embereket. Mindemellett idén is segítségünkre volt a Természettár, akik izgalmas játékokkal, illetve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportja, akik pedig gyönyörű kitűzőkkel, könyvjelzőkkel és szórólapokkal készültek az ide látogatóknak.

 

Köszönjük mindenkinek, aki eljött, reméljük jól éreztétek magatokat! A következő programunkon találkozunk!