Papp László polgármester szavai szerint, mint azt Debrecen polgárai tapasztalhatták, az önkormányzat rendkívül nagy hangsúlyt fektet a város közlekedési hálózatának fejlesztésére. Ez a következő években sem lesz másképpen. Jelenleg is több helyen zajlanak útfelújítási munkálatok, új utak építésének előkészítése, s örömteli esemény, hogy a Csárda út fejlesztésének negyedik üteme is elkészült. Hosszú évekkel ezelőtt ígérte meg az önkormányzat, hogy a Pacikert és a Biczókert városrészek közlekedési rendszerét, fejleszteni fogja. A Csárda úton 2016-ban, 2017-ben, 2019-ben, s 2022-2023-ban történt nagyobb léptékű fejlesztés, a mostani 620 méter hosszon, 5,5 méter szélességben. A 2 kilométer hosszúságú útnak így immáron összesen közel 1 kilométeres szakasza aszfaltozott, amely zárt csapadékvíz-elvezetéssel és szennyvízcsatornával is rendelkezik. A terület komplex fejlesztéséhez a Debreceni Vízmű Zrt. beruházásában most egy szennyvízcsatorna-építés is kapcsolódik a Csárda úttól a Monostorpályi út, valamint a Cseresznye utca mentén mintegy 1,6 kilométeres hosszon. Ennek keretében a Csárda út mentén két szennyvízátemelő is épül, s így lehetővé válik az, hogy a környéken körülbelül 70 lakóingatlan rákapcsolható legyen a szennyvízhálózatra.

A Csárda út eddig négy szakaszban történt fejlesztésének költsége összesen több mint 470 millió forint volt. Ebből a mostanra elkészült negyedik szakasz költsége 303 millió forint, melynek kétharmada kormányzati támogatás egyharmada önkormányzati önerő volt. Papp László örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy Debrecen gazdasága olyan állapotban van, hogy a városnak lehetősége nyílik jelentős, saját fejlesztési forrásokat is mozgósítani a közlekedésfejlesztés érdekében. A polgármester balesetmentes közlekedést kívánt a Csárda úton és környékén élőknek, s mint hangsúlyozta: természetesen folytatódni fog a fejlesztési munka.

Pósán László országgyűlési köszönetet mondott a polgármesteri hivatal munkatársainak azért, mert minden olyan fejlesztési lehetőséget megragadnak, ami Debrecen szempontjából előnyös és fontos lehet. Azért említette ezt, mert a Csárda út mostani fejlesztése is javarészt egy a külterületi utak fejlesztésére kiírt agrárminisztériumi pályázati forrásból valósulhatott meg. Az országgyűlési képviselő fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy a debreceni Kertségi Fejlesztési Program keretében a Csárda út térségében alapvetően a külterületi részek fejlesztése zajlik, amely lépés abba az irányba, hogy a későbbiekben a belterületté nyilvánítás ezeken a területeken is minden szempontból az előírt feltételrendszerek mentén legyen megvalósítható. A város saját forrásainak bővülése pedig az előfeltétele annak, hogy számos hasonló út – azon kívül pedig például járda, játszótér – épülhessen. Ezért örvendetes az, hogy Debrecen gazdasága a jelenleg tapasztalható ütemben növekszik és fejlődik, mert ez bővíti a városnak azt a büdzséjét, amiből az emberek hétköznapi életét könnyebbé, jobbá és szebbé lehet tenni. A képviselő azt kívánta, hogy a Csárda úton és környékén élők élvezzék az új útszakasz előnyeit, s reményét fejezte ki annak kapcsán, hogy a későbbiekben egyre több utcát lehet majd bekapcsolni ehhez hasonló módon a közúti közlekedésbe. Hangsúlyozta: ehhez az is hozzá tartozik, hogy ott, ahol a megfelelő útszélesség kialakításához erre szükség van, a magántulajdonosok területeikből engedjék át a kellő részt a köz céljaira. Ha ez így történik, a fejlesztések is gyorsabban megvalósíthatók.

Komolay Szabolcs önkormányzati képviselő szerint Debrecen városa az elmúlt időszakban jelentős változáson ment keresztül. Olyan fejlődés indult el, ami az ezt megelőző évtizedekben nem volt jellemző. A fejlesztési munka tervszerű, az önkormányzat a lakosok igényeinek megfelelően próbálja azokat a beruházásokat elindítani, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a város bármely területén élő polgárok komfortérzete javuljon. Ennek a gondolatnak a jegyében indult el 2012-ben a Kertségi Fejlesztési Program, melynek keretében számos olyan fejlesztés történt, ami nagyon jelentős előrelépést jelentett az infrastrukturális ellátottság terén. Komolay Szabolcs hangsúlyozta, hogy a Csárda út a város külterületi része, ahol az elmúlt évtizedben folyamatosan növekedett a lakosság létszáma. Ez megkívánja az infrastruktúra fejlesztését – az úthálózat mellett a szennyvízhálózatét is. Mint a képviselő elmondta, a remények szerint minél hamarabb megvalósulhat a Csárda út teljes hosszában megvalósuló fejlesztése, s a város szándékai szerint újabb, az itt lakók mindennapi életének komfortját növelő beruházások is történhetnek a területen. 

A Csárda út szilárd burkolattal ellátott szakaszán – a lakók kérésére – 30 kilométer/órás sebességkorlátozás van érvényben, s ez addig így is marad, míg az út teljes hosszában aszfaltozott nem lesz.