Van az a felfogás, ami szerint most kellett volna megmutatni és most nem sikerült. Na ez az, ami igazán mérgező és a fotelszurkolók keserű, dobozos sörös szájíze járja át. Igen, nagyon jó lett volna most megfogni a Ferencvárost, mert valódi sansz volt rá. Azonban többek között attól is az ország legjobb csapata a Fradi, hogy akkor rázza meg magát, amikor tényleg muszáj. Talán ők is érezték, hogy ez a Loki most egyben van, jobban kell figyelni rájuk. Jobban is figyeltek, jobbak voltak, míg a mi fiainkat láthatóan zavarta a nyomás, dekoncentráltak voltak és hát ugye a számok... Ha egyszer sem találod el a kaput kicsi az esély arra, hogy nyersz.

Aztán van az a felfogás, ami a sírig elkíséri a magamfajta örök optimista drukkereket. A szurkolói szívekben a Fradi-verés a minden, a szezon legnagyobb eredménye. Valóban remek érzés megfricskázni az ellen pökhendi szurkolóit, de fontos az eredmények mögé nézni. Nyilván nyerni kell és kész, ez a legegyszerűbb.

Azonban kiemelten fontos a közvetlen riválisok ellen pontokat gyűjteni, mert az igazi harcot a bennmaradásért és a jobb pozíciókért velük vívjuk. Legyünk őszinték, az elmúlt években még azokat is nehéz volt megverni, akiket meg kell. Idén legalább, ez a tendencia javulni látszik. Értékelni kell ezt is, még ha olykor el is visz bennünket néhány remek meccs után lánglelkű szurkolói szívünk, maradjuk realisták.

Az FTC, ha komolyan veszi saját magát bedarálja oda-vissza a magyar mezőnyt, ez tény. Még nem a mi súlycsoportunk, tudunk jó eredményt elérni ellenük, ezúttal sajnos nem sikerült, lépjünk is tovább.

Nincs könnyű helyzetben a DVSC, hiszen a Honvéd ellen kezdő jobbhátvédjét, Kusnyír Eriket kellett a maródiak listájára felvenni, a Fradi ellen pedig sajnálatos módon az egyik legjobb hazai hálóőr, Megyeri Balázs is megsérült. Hiába a gyors igazolások, a védelem és a kapus összhangja nagyban meghatározza egy csapat teljesítményét. Egy teljesen új kapus a rendszerben mindenképpen új kihívás elé fogja állítani a szakami stábot. Ezen szerencsétlen történések ellenére is meg kell tartani azt a tüzet, lendületet és fegyelmezettséget a csapat háza táján, ami eddig az egész tavaszi szezont jellemezte. Csak így lehet esély arra, hogy tovább folytatódjon a kiegyensúlyozott menetelés.

Az a jó abban, ha többfrontos harcot vív szeretett csapatunk, hogy gyorsan tud javítani. Csütörtöki ellenfelünk, a Puskás AFC nem a kiegyensúlyozottságáról tett eddig tanúbizonyságot a tavasszal.

Legutóbb ráadásul a reaktivált paksi legenda, Böde Dániel vezérletével semmisítette meg őket hazai pályán az atomvárosi gárda. Halkan szeretném csupán megjegyezni, hogy a Puskás játékosok biztosan szívesebben játszanak idegenben, mert a gyönyörű stadionjukon kívül kevés dolog teremt meccs-hangulatot feléjük.

Mivel eléggé ingadozó az aktuális ellenfél teljesítménye és egy nagy zakóból érkeznek Debrecenben, a sorminta szerint kiemelt figyelmet igényel ez a mérkőzés a Blagojevic alakulattól.

Nehéz lesz, de nem lehetetlen. Mindent bele kell adni és nem szabad tartalékolni semmit, ez az egy meccs nagyban meghatározhatja a szezon hátralévő részét. Vitathatatlanul a Loki kapta a legerősebb ellenfelet a legjobb nyolc között, de továbbjutás esetén sem lélegezhet fel senki, hiszen az elődöntőben már mindenki veszélyes. Mindenki látja már lelki szemei előtt az MK-döntőt a fantasztikus Puskás Arénában! Van egy álmom, ami sok debreceni álma is: Mi ott leszünk, a Dicsőséges Nagy Loki ott lesz!
Gyerünk fiúk, verjük meg este a Puskást a Nagyerdei Stadionban!
Hajrá Loki, mindörökké Debrecen!