Hogyan segítik a helyes önkép kialakítását a Villarreal szakemberei a debreceni akadémistáknál? Miért utazik a DVSC vezető játékosmegfigyelője Dél-Amerikába és Nigériába? Miért éri meg Nigériából játékost szerződtetni a DVSC-nek? Interjú a Debreceni Labdarúgó Akadémia játékos-megfigyelői csoportjának vezetőjével, vezető elemzőjével, Gulácsi Bencével.

– Vegyük fel a fonalat ott, ahol a múltkor, szűk egy éve letettük. Féltávnál jár a Villarreal CF és a Debreceni VSC közötti, három évre kötött szakmai együttműködés. Hogyan értékeled az elmúlt másfél évet?

– Módszertani szempontból a spanyol szakemberek továbbra is ugyanazt a filozófiát próbálják átadni, amit korábban. Ebben értelemszerűen nincs változás. Fontos, hogy a játékost a lehető legtöbb alkalommal be kell vonni a kommunikációba, ezáltal fejlődik az önállósága, a döntéshozatali képessége – a pályán és azon kívül –, és jobban érti, hogy mi miért történik a pályán. Minden gyakorlatot, amit csak lehet, labdával csinálnak, illetve kiemelt szerepet kapnak a döntéshozatalt fejlesztő gyakorlatok. Az aktuális szezonban az anticipáció (az előre gondolkodás) és a szkennelés (a tájékozódás) a kulcstémák. Folyamatos a játékosok rövid, közép és hosszú távú céljainak meghatározása. Ezeknek a megvalósulását figyelik a kollégák, illetve a meghatározott célok fejlesztésén dolgoznak napi szinten. A fentieken kívül félévente van lehetőség néhány, az akadémián dolgozó szakembernek és játékosnak ellátogatni Spanyolországba, a Villarreal akadémiájára.

– Mutatkozik-e esély arra, hogy egy debreceni akadémista csatlakozzon a spanyol klubhoz?

– Van egy játékos, aki a három turnusból kétszer kint volt, a második alkalommal külön a Villarreal kérésére utazott ki, rajta kívül van egy játékos, akiről az átlagnál több videofelvételt kértek ki.

– Hogyan látod, az elmúlt másfél évben a játékosok mennyire tudták elsajátítani azt a felfogást, amit a spanyol szakemberek próbálnak átadni?

– A spanyolok felfogása segíti a futballistákat abban, hogy reálisabban lássák magukat, hogy megfelelő legyen az önképük. A folyamatos visszajelzések, a folyamatos kommunikáció, a célállítási procedúra során látják azt, hogy mi az, amit tudnak teljesíteni, mi az, ami éppen nem teljesül, és dolgozniuk kell rajta. Ez a helyes önkép, a realitásérzék kialakítása szempontjából fontos. Azt látjuk, bátrabban kommunikálnak, nyitottabbak.

– Hogyan néz ki a gyakorlatban a célállítás?

– A játékossal kitölthetnek egy kérdőívet, amiben leírja, szerinte mik az erősségei, a gyengeségei, mit fejlesztene. Erre ad visszajelzést a szakmai stáb, és a két fél felállít egy olyan fejlesztési tervet, amiben a konkrét célok vannak rövid, közép és hosszú távra lebontva. Mondok egy példát, ha egy játékos a bal lábát szeretné fejleszteni, akkor ezt határozza meg fejlesztendő területként. Egyéni cél az, hogy a labdatartásnál, mondjuk, öt sikeres passzt adjon a gyengébbik lábával. De ez vonatkozhat mérkőzésre is. A cél lehet taktikai, technikai, fizikai jellegű egyaránt.

– Használtál egy fogalmat: helyes önkép, amit ráadásul ki is hangsúlyoztál. Miért?

– Úgy látom, a magyar futball nagy, rejtett problémája, hogy sokszor a szülők, a gyerekek irreálisan látják a saját képességeiket. Ha nem látja valaki magát valós módon, akkor nem tudja, hogy miben kell fejlődnie. Nem látja azt, hogy hol tart. És ebből fakadnak az ilyen kérdések, hogy: »Miért nem kapok profi szerződést? Miért nem vagyok válogatott? Miért nem edzhetek a felnőttekkel?« A fejlesztési tervnek, a célkitűzésnek az alapja a reális önkép.

– Hogyan segítenek ennek kialakításában a spanyol szakemberek?

– Nagyon fontos a helyes önkép kialakításánál a természetes önbizalom megtartása. Tehát: úgy alakítsuk ki helyes önképet a gyerekben, hogy közben ne bizonytalanodjon el, őrizze meg a magabiztosságát, legyen önbizalma. Mert önbizalom nélkül nem lehet futballozni. Önbizalom nélkül nem lehet valaki sikeres versenysportoló.

A helyes önkép kialakítása nem abból áll, hogy lefaragjuk a gyerek egyéniségét, személyiségét, hogy kritikákkal szembesítjük, hanem egyszerűen saját maga tapasztalja meg, mi az, ami fontos, vagy mi az, ami azért van, hogy ő jobb legyen. A hibából megpróbálunk tanulni, megpróbáljuk úgy értelmezni a hibát, ami pozitív tapasztalat a jövőre nézve.

– A Villarreal részéről hogyan értékelik az elmúlt másfél évet?

– Minden szezon végén van egy záró rendezvény, ahol az akadémiai edzők egy rövid prezentációt tartanak, a spanyolok pedig értékelik a debreceni kollégák munkáját. Ez az egyik része. A másik, hogy a spanyol kollégák rendszeresen követik a magyar utánpótlás-válogatottak mérkőzéseit, a magyar korosztályos bajnokságok csapatait. Látták a tavaly nyári, Loki Cupon a Vojvodina és a Kolozsvár U15-ös csapatát. Személyes betekintést kaphattak két kelet-közép-európai klub munkájába.

– Maradjunk a kapcsolatoknál. A DVSC vezető játékos-megfigyelőjeként nemrég Dél-Amerikában és Afrikában, egész pontosan Nigériában jártál mérkőzéseket nézni, potenciális igazolások miatt. Miként jött ez a lehetőség?

– A nigériai kapcsolat a klub sportigazgatóján, Hayk Hovakimyanon keresztül jött létre. Van egy afrikai származású, de már Európában élő ügynök ismerőse, aki felajánlotta a DVSC számára a nigériai lehetőséget. A brazil terep egy kicsit speciálisabb. Volt egy brazil játékos, akit az előző év nyarán szerettünk volna átigazolni. A játékos végül más klubot választott, de az egyezkedés során kapcsolatba kerültünk a labdarúgó brazil ügynökével. És ez a brazil ügynök javasolta, hogy ha már alapvetően fiatal játékosokban gondolkodunk, akkor segítene abban, hogy a januári, Brazíliában rendezendő U20-as kupára elmenjünk, és kapcsolatokat építsünk.

Fontos azonban elmondanom: az utóbbi nagyjából egy évben a magyar klubok nyitnak a magyar játékosok, a magyar fiatalok felé. Debrecenben is alapvetően az a cél, hogy minél több magyar, saját nevelésű játékos legyen az első csapat keretében. Emellett a piaci alapú működés felé kell elindulni. Ennek része, hogy találnunk kell olyan felépíthető, eladható, fiatal külföldi játékosokat, akik a magyar labdarúgókkal kiegészülve tudnak egy masszív keretet alkotni. Nincs szó arról, hogy Debrecent a jövőben nigériai és brazil játékosok özönlik el. Egyszerűen arról van szó, hogy a meglévő magyar és részben saját nevelésű mag mellé szeretnénk olyan játékosokat igazolni – kis létszámban –, akiket később értékesíthet a klub.

– Megállja-e a helyét az, hogy mind a nigériai játékosok (Hamzat Ojediran, David Nwachukwu), mind Jorgo Pellumbi és Thor Úlfarsson olyan posztokra érkeztek, amelyek hiányposztot jelentenek Magyarországon?

– Ha a nagyobb képet nézzük, azt látjuk, hogy a magyar válogatott szövetségi kapitányának, Marco Rossinak az elmúlt három évben két poszt betöltése okozott nagy problémát: a ballábas belső védőé és Szalai Ádám visszavonulása után a csatáré. Előbbi kérdést Szalai Attila, utóbbi kérdést Varga Barnabás oldotta meg. De ha ez a két játékos kiesik, ismét nehéz helyzetbe kerül a kapitány. Nincs megfelelő, minőségi utánpótlás. A DVSC-nél Thor Úlfarsson és Jorgo Pellumbi személyében problémás posztra igazoltunk külföldi játékosokat, olyan posztokra, amelyekre szinte nincs elérhető, megfelelő játéktudású magyar futballista. Ettől eltérő esetben mindig a hazai játékosok körében keressük a megoldást.

– Miért éri meg Nigériából játékost szerződtetni a DVSC-nek?

– Nigériában nagy a kínálat, sokan szeretnének profi labdarúgóként Európában játszani. Ez meg is látszik: évről-évre egyre több játékos érkezik Nigériából Európába. Az utóbbi években a helyi képzés fejlődésével egyre több a minőségi labdarúgó, akik gyorsak, robbanékonyak, erősek a párharcokban. És legalább ilyen fontos tényező, ez is a teljes kép része, hogy a magyar játékos bérének, átigazolási díjának töredékéért szerződtethetők. Ugródeszkaként, előrelépésként tekintenek az NB I-re, ahonnan továbbléphetnek – egy következő lépcsőfok lehet számukra a belga, a holland, a svájci élvonal, a francia másodosztály. Senki ne gondolja, hogy a hozzánk érkező játékosok Debrecenből akarnak visszavonulni, még akkor sem, ha Adamo Coulibaly sokáig itt élt, vagy, hogy Ibrahima Sidibe a mai napig Debrecenben él.

– Egy része az üzletnek az ár-érték arány. A másik része a kulturális különbségek. Mennyire nehéz integrálni az Afrikából érkező a játékosokat?

– Azt látni kell, hogy teljesen más a két közeg. Akinek erről nincsenek tapasztalatai, azok szerintem el sem tudják ezt képzelni. Nagyon fontos, hogy nem szabad haragudni rájuk. Nem szabad elítélni őket. Meg kell érteni őket. Máshogy szocializálódtak, más az értékrendjük. Ezzel együtt kell élni, tanítani kell őket, türelmesnek lenni, és valamennyire elfogadni azt, hogy ők mások.

Az elmúlt egy évben két játékost igazoltunk Nigériából, szeretnénk, ha ezek a játékosok bizonyítanák, hogy NB I-es szintű futballisták, továbbá örülnénk, ha a klub profitálna a játékjoguk esetleges eladásából. Ha ez működni fog, akkor az egyfelől visszajelzés lesz a DVSC scouting-részlegének arra vonatkozólag, hogy lehet minőségi labdarúgókat igazolni Nigériából; másfelől pedig arra, hogy ezek a játékosok képesek megugrani a magyar NB I szintjét.

– Egy korábbi interjúdban úgy fogalmaztál, hogy Nigéria „kiaknázatlan régió”, de ezt az állításodat nem fejtetted ki bővebben. Mire gondoltál?

– A volt francia gyarmatokon (Szenegál, Kamerun, Mali) a franciák nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy tudást és tőkét importáljanak. Ennek köszönhetően – helyi szinten – minőségi akadémiai képzés, utánpótlás-nevelési munka folyik. Cserében rengeteg játékost visznek el a francia klubok. Ezek az országok a francia klubok által teljesen le vannak fedve. Nehéz nem franciaként betörni. Ám van két korábbi angol gyarmat, Ghána és Nigéria. A britek nem törődnek ezzel a két országgal, ezért fordulhatott elő az, hogy Ghánára „lecsapott” a Red Bull-csoport. De a zsolnai klubnak, az FK Zilinának is van részesedése egy helyi akadémiában.

Nigéria hatalmas ország, a korábban említett afrikai államokhoz képest még rosszabb a közbiztonság, általános a szegénység, kevés tőke áramlik a futballba, elmaradottak a körülmények. A nagy távolságok és a tőkehiány miatt nem létezik központosított, kontrollált labdarúgó-képzés. Pedig Nigéria-szerte vannak tehetségek. Ezek miatt mondtam azt, hogy ez egy kiaknázatlan piac. Ám azt is érdemes tudni, hogy az elmúlt öt évben elindult egy fejlődési folyamat. Érkeznek is egyre több játékos Nigériából Európába.

– Mennyire játszik szerepet az igazolásoknál az NB I jellege, az, hogy a tizenkét csapatos bajnokságban nehéz a fiatalokat beépíteni, mert minden pont számít.

– Az az elv, hogy fiatalokkal nem lesz egy csapat dobogós, vagy, hogy a fiatalok miatt esik ki, ez az előző szezonig „volt érvényben”. Azt látom, hogy az aktuális szezon már arról szól, hogy a legtöbb csapat ad játékidőt a magyar fiataloknak. És, ha minden csapat – a Ferencváros kivételével – ezt az utat választja, akkor nincs versenyelőny, nincs versenyhátrány. Mindenki ugyanazon a piacon dolgozik, és meglátjuk, hogy ki lesz sikeresebb. És az látszik is, hogy ki lesz a Ferencváros után a második, a harmadik, az már a szerencse kérdése.

A DVSC átigazolási politikájának fontos eleme, hogy keresi, és ha úgy alakul, szerződteti a magyar labdarúgókat. Elég, ha csak Vajda Botondot, Tuboly Mátét, Szuhodovszki Soma vagy Kocsis Dominikot említem. Ők olyanok, akik meghatározó játékosok lehetnek Debrecenben, és akár tovább is értékesíthető majd a játékjoguk.

– Ha már a magyar fiatalok van szó: Tisza Tiborral podcastet indítottatok Grund néven.

– Igen, mert úgy láttuk, sok podcast van Magyarországon, ami a magyar futballal foglalkozik, de egyik sem vizsgálja a magyar foci mélységeit, az utánpótláskorú futballt. Szeretnénk nagyobb rálátást biztosítani a hátországra. Sokan szidják, sok kritika éri a magyar utánpótlás-képzést. Van egy előítélet, vannak tévhitek, félreértések. Szeretnénk tisztább, átfogóbb, komplex képet adni. Egyfelől a szülőknek, másfelől a fiataloknak.

A tartalom felhasználásához kérjük, hivatkozzon a forrásra és az eredeti cikkre a Büntető.com oldalon: https://bunteto.com/nincs-szo-arrol-hogy-debrecent-a-jovoben-nigeriai-es-brazil-jatekosok-ozonlik-el-interju-gulacsi-bencevel?fbclid=IwAR0EueNf_nEzIfwWehQw8XdyIkNSXzi0fcX_3CpNa4WFH61VbLWli59CzzM