A környékünkön valószínűleg nem jellemző, de máshol létezhetnek a csillagok belsejében az ősrobbanás idejéről maradt mikroszkopikus fekete lyukak – napjaink egyik legnehezebb fizikai problémáját oldhatja meg, ha ilyen csillagot találnak.

A fekete lyukak olyan égitestek, amelyek extrém gravitációját a fény sem hagyhatja el és visszafordíthatatlanul csapdába ejtik a beléjük zuhanó anyagot. Ezt figyelembe véve az a legújabb felvetés, hogy a Nap belsejében lehet, hogy egy fekete lyuk található, vagy egy kozmikus horror kiindulópontja, vagy egyfajta főhajtás a néhai Chris Cornell és a Soundgarden rockzenei hagyatéka előtt. A müncheni Max Planck Asztrofizikai Intézet munkatársai persze komolyan gondolják a dolgot, de csak annyira, hogy ismét futhassunk egy kört korunk egyik legfőbb tudományos rejtélye, a sötét anyag és a sötét energia körül.

A sötét anyag és a sötét energia problémája, hogy számításaink szerint a világegyetem 95 százaléka ezekből áll. A sötét anyag megakadályozza, hogy a galaxisok szétszóródjanak, míg a sötét energia okozza a világegyetem gyorsuló tágulását. Mindenféle elmélet és kimutatásukra irányuló költséges kísérlet ellenére nem tudjuk mérni ezeket, így az említett hatásaikon kívül nem tudunk róluk semmit, mibenlétüket sötétség fedi, ezért így is nevezzük őket.

A sötét anyaggal kapcsolatban úgy lyukadunk ki a fekete lyukakhoz, hogy Stephen Hawking fizikus egykori felvetése szerint a sötét anyag az ősrobbanásban keletkezett rendes anyag atom méretű, ősi fekete lyukakban sűrűsödő része. Az Illinois-i Egyetem professzora, Matt Caplan szerint, ha valóban léteznek ezek az aszteroida tömegű, primordiális fekete lyukak, a kozmikus anyagfelhőkben mozogva könnyen keletkező csillagok belsejébe kerülhettek.