Évről évre egyre kisebb a málna termőterülete Magyarországon, 2022-ben mindössze 101 hektáron termelték a gyümölcsöt, az éves termésmennyiség pedig már 1000 tonna alá csökkent – tájékoztatta az Agrárszektort a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.

Kiemelték, hogy a málna hazai fagyasztóipari hasznosítása mára a megszűnés határára jutott, mivel Lengyelországból és Szerbiából számos esetben olcsóbban lehet kész fagyasztott árut importálni, mint a hazai alapanyagot megvásárolni, ráadásul már a frisspiacon is egyre nagyobb teret hódít itthon a lengyel málna.

Piros bogyós gyümölcsök, a természetes nyári frissítők

Hosszú évek óta egyre szomorúbb a málnatermesztés helyzete Magyarországon. Míg az 1980-as években közel 7 ezer hektáron 25-30 ezer tonna málna termett hazánkban, az ezredfordulóra ez mintegy 1500 hektárra és 10-15 ezer tonnára zuhant – tudta meg az Agrárszektor a FruitVeB-től. Mára a málna gyakorlatilag eltűnt a gyümölcstermesztésünkből, a termőterület a 2022-es adatok alapján mindössze 101 hektár, aminek a terméktanács becslései szerint legfeljebb a fele az elfogadható színvonalú ültetvény.

A megmaradt málnatermő felület inkább frisspiaci árut termel, de ezek döntően néhány tized vagy 1-2 hektáros ültetvények, a jelenlegi hazai termésmennyiség valamivel 1000 tonna alatt van, és ez évről évre folyamatosan csökken. A legtöbb málna Nógrád, Baranya és Zala megyében található. Az elmúlt években modern jelentős fejlesztést Nagykanizsa térségében hajtottak végre az országban – közölte a szervezet. 2021-ben így nézett ki a területi eloszlás:

Hagyományos ízek tűnhetnek el a klímaváltozás miatt

Ömlik az import málna az országba

A málna hazai fagyasztóipari hasznosítása a megszűnés határára jutott, mivel Lengyelországból és Szerbiából számos esetben olcsóbban lehet kész fagyasztott árut importálni, mint a hazai alapanyagot megvásárolni – mondta a terméktanács az Agrárszektornak. Hozzátették, hogy a frisspiacon is egyre jelentősebb teret hódít a lengyel málna, mely mára a 120 ezer tonna körüli termésével a hazai termelés százszorosára nőtte ki magát.

Mit szeret a málna?

A málnatermesztés eredményesen csak öntözött körülmények között folytatható, sőt, mára ez már a legmodernebb esetekben termesztőközeges, hajtatott termesztés. Ennek ellenére a rendkívül meleg idő, a hőhullámok és a nagyon erős napsugárzás még ezen kertekben is károkat okoz. A málna a legtöbb bogyós gyümölccsel együtt a kiegyensúlyozott, közepesen magas hőmérsékletű klímát kedveli. A nemesítés mára kitermelt olyan fajtákat, amelyeket a melegebb éghajlaton is lehet termelni, de ennek ellenére sem kedvező a túl meleg, száraz, páramentes klíma a termelésnek.

Miért tűnik el a magyar málna?

A málnatermesztésünk kritikus mértékű visszaszorulása alapvetően három tényezőre vezethető vissza – közölte a FruitVeB. Az egyik a klimatikus viszonyok átalakulása, a hazai klíma ugyanis az elmúlt 15-20 évben szárazabbra és melegebbre fordult, márpedig a málna nem bírja ezt a klímát, ilyen hő- és UV-terhelés mellett nem állíthatók elő a gazdaságos termelést biztosítható hozamok, illetve minőség. Komoly gondot okoz emellett a termelőknek a munkaerőhiány is, hiszen a málna az egyik legmunkaerőigényesebb kultúránk.

Éves művelése 3-4 ezer munkaórát igényel hektáronként, melynek háromnegyede a betakarítás nagyon rövid időszakában merül fel. Jelenleg ilyen szűk időintervallumban ekkora mennyiségű munkaerőt találni nagyon nehéz, vagy szinte lehetetlen vállalkozás. Nem segíti a magyar termelőket az sem, hogy mind Szerbia, mind pedig Lengyelország mára sokkal nagyobb málnatermesztővé nőtte ki magát. A lengyelek a gazdasági előnyüket kedvezőbb klímájuknak, míg a szerbek az olcsóbb munkaerejüknek köszönhetik. Ezáltal ma jóval olcsóbban tud málnát előállítani mindkét ország, mint a magyar termelők.