Az elmúlt években egymás után következtek be a világban olyan események, amelyek az építőipari szerződéses kapcsolatokra jelentős negatív hatást gyakoroltak. Elég csak a koronavírus-járványra gondolni, de ide sorolhatjuk a németországi építőanyag-gyár leégését, a Szuezi-csatornába szorult konténerszállító hajót, valamint az ukrán-orosz háborús helyzetet is. Ezekre a körülményekre gyakran hivatkoznak vis maiorként az építőipari kivitelezők is. Azonban valóban ennyiről lenne csak szó ilyen esetekben? Mi a vis maior, mi nem az és mi a bírói gyakorlat? Írásunkban ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.

Mi is az a vis maior?

Szó szerinti értelmezésben „nagyobb erő”-t jelent. Jogi értelemben pedig olyan elháríthatatlan külső ok, amely az ellenőrzési körünkön kívül esik és nem láthattuk előre annak bekövetkezését. A vis maior körülmény esetén a másik félnek okozott kár megtérítése alól mentesülhetünk. Fontos azonban, hogy megfelelő gondossággal kell eljárni a nem várt események bekövetkezése esetén is.

Azt, hogy az adott esemény vis maiornak minősül-e vagy sem, a bíróság jogosult eldönteni, tehát a vitás helyzetből eredő igények polgári peres eljárásban érvényesíthetők.

A jogszabály és a szerződés

A Ptk. nem határozza meg konkrétan azokat az eseményeket, körülményeket, amelyek vis maiornak minősülnek, ezért minden esetben bírói mérlegelés szükséges ennek megállapításához.

Vannak olyan esetek, amelyek már a kialakult gyakorlat szerint általában vis maior eseménynek minősülnek. Ilyenek tipikusan a természeti katasztrófák, mint például az árvíz, tűzvész, földrengés, járvány, villámcsapás, valamint ide sorolhatunk bizonyos politikai-társadalmi eseményeket is, mint például a háború, forradalom, kiviteli-behozatali tilalmak.

Segítséget nyújthat, ha a felek közötti szerződés szabályozza azokat az eseteket, amelyeket vis maiornak kívánnak tekinteni. Előfordulhat azonban olyan eset is, amikor a szerződés bár vis maiorként említ egy eseményt, azonban a bíróság mégsem minősíti a körülmények vizsgálata után annak. 

Vis maior a bíróságok álláspontja szerint

A magyar bíróságok a vis maior körülményre történő hivatkozást szigorú mérce alapján értékelik. Érdekesség, hogy például a 2008-as világválságot sem tekintették automatikusan vis maior eseménynek. A peres eljárásban annak kell bizonyítania, aki a vis maior eseményre hivatkozik.

Vis maiorral hivatkozás esetén a bíróságok mindig az adott szerződés és az adott eset körülményei vonatkozásában vizsgálják meg, hogy 

• a szerződésszegés közvetlen összefüggésben van-e azzal az eseménnyel, amelyre hivatkoznak, tehát fennáll-e az ok-okozati összefüggés,
• ésszerű intézkedések mellett sem volt-e elvárható a következmények elkerülése,
• a szerződés megkötésekor kellett-e számolni az esemény bekövetkezésével.

Amennyiben a bírósági eljárásban a fentiek nem állapíthatóak meg, akkor az üzleti kockázat körébe tartozó körülménynek fogják minősíteni az adott eseményt.