Július hatodika fontos dátum az európai autózásban. Ettől a naptól ugyanis minden vadonatúj típusba kötelezővé válik összesen kilenc biztonsági rendszer beépítése. Ezek nélkül nem kaphatnak típusbizonyítványt és rendszámot. A biztonsági rendszerek közül többnek a működése új érzékelők beépítését is megköveteli, aminek a költségét a gyárak minden bizonnyal áthárítják a vásárlókra. Az áremelkedés mértéke a kisautóknál várható nagyobbra, mert szemben a nagyobb kategóriás, drágább típusokkal, azok alapmodelljei nem tartalmazták az új rendszerek elemeit, így azok csak most jelennek meg bennük. 2024-től már minden új autónál kötelezővé válnak ezek a rendszerek, függetlenül attól, hogy a típus hány éve fut már az utakon.

A legrégebbi, kötelezően előírt biztonsági eszköz az autóinkban a biztonsági öv, amit a technika fejlődésével sorban követtek a többiek. A légzsák, a blokkolásgátló, a menetstabilizáló rendszer, újabban a vészhívó, keréknyomás érzékelő rendszer. Ugyanakkor számos rendszer jelent meg az extralistákon, a vevőre bízva, hogy megveszi-e új autójához, avagy sem. Miközben az új autók ütközésbiztonsága is sokat javult, az új rendszerek többsége azt célozta, hogy az ütközés már meg se történjen, azaz az aktív biztonság növelésére fejlesztették ki őket. (Gondoljunk a holttérfigyelő, az akadály esetén vészfékező, a fáradtságfigyelő, vagy a sávelhagyásra figyelmeztető, vagy azt meg is gátló rendszerekre.) A velük szerzett kedvező tapasztalatok vezethettek oda, hogy a halálos és a súlyos sérüléssel járó balesetek számának csökkentését remélve egyes ilyen rendszereket köztelezővé tegyenek első körben a frissen fejlesztett, vadonatúj típusként forgalomba kerülő típusokban.

Az új rendszerek bevezetését hosszas viták előzték meg, részben azért, mert az autógyárak tisztában voltak azzal, hogy bevezetésük anyagi következményekkel jár. Mégpedig olyannal, hogy minél lejjebb lépdelünk a kategóriákban, annál több olyan plusz érzékelőt kell beépíteni az autóba, ami növeli a költségeiket és végeredményben a vevők felé az árat. A költségek azonban nemcsak a jármű méretétől függenek, hanem attól is, mit tud a rendszer. A legnagyobb hullámokat az intelligens sebességkorlátozó rendszer képességei körüli viták verték, és nemcsak a beépítési költségek miatt. Az egyes rendszerek a hivatalos, az EU 2019/2144 számú rendelet összefoglalójában olvasható megnevezésükkel szerepelnek.

Intelligens sebességszabályozó rendszer

Az angolul ISA (Intelligent Speed Assist) lenevezésű rendszert eredetileg ugyanis úgy akarták bevezetni, hogy aktívan gátolja a sebességtúllépést. A vezető hiába nyomott volna nagyobb gázt, az autó nem mehetett volna gyorsabban, mint az adott helyen érvényes sebességkorlátozás. (Városban például 50 km/óránál.) A szabályozás kidolgozói természetesen tudatában voltak, hogy előfordulhatnak vészhelyzetek, amikor meg kell ugratni az autót, ezért azt megengedték volna, de csak a gázpedál nagymértékű és gyors letaposásával lehetett volna meghaladni a sebességhatárt. (Mint a kick-down az automataváltós autóknál.)