A csók a belépő a testiség kapujához. Amikor elkezd kibontakozni a szexualitásunk, akkor kezdetben az is nagy szám, ha megcsókolunk valakit. Aggódunk: jól csináljuk-e? Nem lesz-e túl nyálas, túl béna, csak szájra puszi, vagy nyelves?

De egyáltalán mit kell csinálni a nyelvünkkel? Az első csók még akkor is nagy élmény, ha nem életünk legjobbja lesz, hiszen olyan új, olyan izgalmas, olyan felnőttes. Aztán később már megváltozik róla a véleményünk. Valakinek nem jelent sokkal többet, mint egy kézfogás, és egy buliban simán végigsmárolja a fél táncparkettet. Másnak pedig a romantika csúcsa, vagy éppen egy olyan első rosta, ami eldöntheti, hogy érdemes-e még közelebb kerülni a partneréhez. Az biztos, hogy egy csók sok mindent elárulhat a másik szexualitásáról. Hogy mennyire szenvedélyes, érzéki, és ha a hevesség stimmel is, mennyire tud közben finom, ügyes és játékos lenni. Mert az sem túl izgató, ha ezt érzed, hogy olyan, mintha egy viaszbábu ajkára tapasztottad volna a szádat. De az sem, ha olyan érzés, mintha egy vadlazac ugrott volna be a szádba, ami összevissza csapkod és fröcsköl mindent.

Az is elég egyértelmű, hogy ha egy férfi a szádnak kellemes élményt tud okozni, akkor valószínűleg más ajkaidnál sem fog kudarcot vallani… Úgyhogy én abszolút megértem, hogy sok nőnél ez egy komoly vizsgának számít. De férfiként is sokat számíthat, hogy ebben mennyire vagyunk kompatibilisek. Nem akarok más nevében beszélni, mert én csak egy férfi vagyok, egy véleménnyel, saját tapasztalattal, és nem vagyunk összekötve egy kollektív tudatban, hogy minden más hím tapasztalatairól is be tudjak számolni.