Rishi Sunak pénzügyminiszter szerda délután ismerteti a londoni alsóházban az áprilisban kezdődő 2021-2022-es pénzügyi év költségvetésének tervezetét, de a szaktárca már előre bejelentette, hogy a tervezet az alkalmazotti bértámogatási rendszer meghosszabbítását is tartalmazza.
A munkahelyek megőrzését célzó kormányzati program az eredeti tervek szerint április végén lejárt volna, de a pénzügyminisztérium szerdai bejelentése szerint Sunak úgy döntött, hogy a bértámogatást a kormány még további öt hónapig folyósítja.
A program alapján az érintett munkavállalók a korlátozások miatt le nem dolgozott munkaórákra járó bérük nyolcvan százalékát kaphatják meg költségvetési folyósítás formájában, de e kötelezettségvállalás legfeljebb havi 2500 fontig (1,1 millió forint) terjed.
Ez a bértámogatási rendszer különböző formákban már tavaly március óta érvényben van, és jelenleg hozzávetőleg 4,7 millió munkavállaló veszi igénybe, de a nagy-britanniai koronavírus-járvány első hullámának tavaly tavaszi tetőzése idején több mint kilencmillióan kapták ebből a forrásból a kieső munkaórákra járó bérük nagy részét.
Egybehangzó szakértői elemzések szerint jórészt ennek a programnak köszönhető, hogy a koronavírus-válság okozta mély recesszió közepette sem szökött magasba a brit munkanélküliségi ráta.
A brit statisztikai hivatal (ONS) minapi adatismertetése szerint a tavaly decemberrel zárult három hónapban átlagosan 5,1 százalékos volt a bejegyzett állástalanok aránya Nagy-Britanniában, 1,3 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban és 0,4 százalékponttal magasabb, mint az előző mozgó háromhavi időszakban.
Ez öt éve nem mért munkanélküliségi csúcs, de a konszenzusos elemzői becslések szerint a bértámogatási rendszer nélkül tíz százalék felett járna az állástalanok aránya a mostani recessziós környezetben.
Az ONS előzetes becslése szerint a koronavírus-válság miatt soha nem mért ütemben, átlagosan 9,9 százalékkal zuhant tavaly a brit hazai össztermék (GDP), amely így a 2013-ban regisztrált szintre esett vissza.