Kaderják Péter kifejtette, Magyarország az elmúlt harminc évben kiemelkedő teljesítményt nyújtott, az 1990-es szinthez képest már egyharmadával csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását, ez európai uniós átlagban csak 25 százalék. A magyar teljesítmény európai szinten a nyolcadik legjobb. Az egy főre jutó üvegházhatású gáz kibocsátásában pedig messze az uniós átlag alatt van Magyarország. 

A magyar kormány elkötelezett a klímacélok teljesítése mellett, egyeztetés folyik ugyanakkor annak megoldásáról, hogy a megemelt klímacélok teljesítésével aránytalanul ne terheljék a magyar lakosságot, tehát méltányos megoldás szülessen - hangsúlyozta az államtitkár annak kapcsán, hogy az EU a 2030-ra a jelenleg érvényben lévő 40 százalék helyett 55 százalékkal csökkentené károsanyag-kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

Kaderják Péter emlékeztetett, az eddigi klímapolitikai célok teljesítésénél alapelv volt, hogy az unió tagállamai különböző induló helyzetből hajtják végre a jelentős átalakulást, és hagyni kell rugalmasságot abban, hogy az egyes országok milyen tempóban haladnak a klímasemlegesség 2050-es elérése felé, ezt Magyarország el tudja fogadni, de álláspontja szerint a közös 2030-as 55 százalék mellett valamennyi teljesítést minden tagállamnak vállalnia kellene, mert több, klímavédelmi szempontból hangos tagállam 1990 óta egyáltalán nem csökkentette szén-dioxid-kibocsátását. Többen potyautasok a közös politikában és ez aláássa az európai klímapolitika hitelességét.

Magyarország amellett érvel, hogy a közös 55 százalék vállalása mellett 2030-ra minden tagország legalább 40 százalékkal csökkentse saját károsanyag-kibocsátását - mondta. Hozzátette, hogy a magyar álláspont szerint a klímacélok elérésénél a rezsiköltségek indokolatlan emelkedését el kell kerülni, és minden lehetséges technológiát fel kell használni. Van helye az atomenergiának, a megújuló energiának, az energiahatékonysági beruházásoknak, és középtávon még a földgázfelhasználásnak is.