A Debreceni Egyetem Néprajzi Intézetének Archívuma (DENIA) a Néprajzi Tanszék alapításával egyidőben jött létre azzal a céllal, hogy méltó módon megőrizze a néprajztudomány művelőinek munkásságát. Az 1949 óta gyűjtött kutatási anyagok méltó helyen, a Dóczy József utcai IV. professzori villa emeletén kaptak helyet.

- Korábban tett ígéretének tett eleget az egyetem vezetése azzal, hogy a felújítási munkáknak köszönhetően megoldotta a néprajzi gyűjtemény régen várt elhelyezését, távol a Főépület zajától megfelelő körülményeket teremtve a kutatómunkához – mondta az átadóünnepségen Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) kancellárja.

A többfunkciós Múzeumtudományi és Néprajzi Archívum a kutatás mellett alkalmas oktatásra, szakmai rendezvények, műhelykonferenciák rendezésére, és akár doktori védéseknek is otthont adhat.

- Az Archívum valóban több számunkra mint adattár, hiszen – bár az egyetemi polgárság 45 ezres lélekszámához viszonyítva kis létszámú a Néprajzi Tanszék – három szervezeti egység, a tanszék, a Hungarian Research Network Debreceni Egyetem (HUN-REN-DE) Néprajzi Kutatócsoport, valamint a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum területén és épületeiben működő Alkalmazott Muzeológiai Tanulmányok Kihelyezett Tanszék oktató- és kutatómunkáját is segíti a jövőben – mondta megnyitójában Bartha Elek, a Néprajzi Tanszék professzora, a DE oktatási rektorhelyettese.

A tanszék munkájának összetettségét és sokszínűségét mutatja, hogy alap-, mester-, PhD- és szakirányú továbbképzés mellett tanárszakon is tanulhatnak a hallgatók, akik a néprajzon belül olyan összetett diszciplínákat sajátíthatnak el, mint – többek között – az etnográfia, a folklorisztika, a kulturális antropológia vagy a muzeológia.

- Adattárunkban a gyűjtési cédulák mellett fotókat, dolgozatokat, interjúkat, térképeket, tanulmányokat, szakdolgozatokat, habilitációkat és kandidátusi disszertációkat is őrzünk, de emellett a DENIA folyamatosan bővül vallás, tárgyi néprajz, folklór, társadalomnéprajz, muzeológia témakörökben, és az 1998-ban indult tanárképzéshez kapcsolódó dokumentumokkal is – ismertette az archívum állományát Lupfer-Juhász Eszter tudományos segédmunkatárs.

Az avatóünnepségen jelentették be, hogy a 2023/24-es tanév tavaszi félévétől muzeológia mesterképzést indít a Bölcsészettudományi Kar (BTK) Néprajzi Tanszéke.

- A gyakorlatorientált képzés feltételeinek megteremtése ötéves munkát vett igénybe, de ezzel – szervesen kapcsolódva a tanszék oktatási struktúrájához – teljessé tettük képzési kínálatunkat – hangsúlyozta Kavecsánszki Máté.

A Néprajzi Tanszék docense hozzátette: a négy féléves képzés Közép-Európában egyedülálló, hiánypótló, amely különböző tudományterületek együttműködésével, a szentendrei Alkalmazott Muzeológiai Tanulmányok Kihelyezett Tanszék, valamint a Debrecenben és a Felső-Tisza vidéken működő múzeumok munkatársainak közreműködésével indulhat a tavaszi félévtől.

A képzés a tervek szerint hamarosan angol nyelven is elérhető lesz.

- A Debreceni Egyetem hagyományosan jó kapcsolatokat ápol a vidéki múzeumhálózattal, ez adta az alapot is a képzési kínálat fejlesztéséhez, a muzeológia mesterképzés beindításához, kitörési pontot biztosítva a tanszék oktatói, kutatói és az itt tanuló hallgatók számára egyaránt – mondta zárszavában Keményfi Róbert tanszékvezető.

A DE BTK dékánja az Archívumról szólva kiemelte: a Múzeumtudományi és Néprajzi Archívum több mint hét évtized után méltó helyet ad a gyűjteménynek, egyben 21. századi körülményeket biztosít a sikeres kutatómunkához.