A Debreceni Egyetem, a Richter Gedeon Nyrt és a Fluart Innovative Vaccines Kft. konzorciumi megállapodás keretében, közösen vett részt a Széchenyi 2020 program projektmegvalósításában, amely mintegy hat milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást kapott. 

-    Ez a projekt a Debreceni Egyetem büszkesége, az intézmény modernkori történetének legnagyobb kutatás-fejlesztési projektje, amely a legtöbb eredményt hozta. Előzményének tekinthető, hogy 2007-ben a Richterrel megalapítottuk az ország első, akkreditált gyógyszeripari klaszterét. Azóta egyre szorosabb a kapcsoltunk, a gyógyszergyár és az ország legnagyobb betegellátó rendszere egymásra talált és közösen végez versenyképes ipari tevékenységet. A Debreceni Egyetem ezzel a magyar biotechnológiai ipar integráns részévé vált – hangsúlyozta köszöntőjében Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora. 

Szabados Zsuzsa, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vállalati innovációs elnökhelyettese az egyetem és az ipar együttműködésének fontosságáról beszélt. Kiemelte: lényeges, hogy az alapkutatások eredménye piacosítható legyen, eljusson a kísérleti fejlesztés, a gyártás fázisába, hiszen így jut el a lakossághoz, és ebből lesz árbevétel.  

A felsőoktatás és az ipar együttműködése az egészségiparban elnevezésű projekt tudományos vizsgálatai három alprojektben zajlottak. 
 

-    Az Orális inzulin alprojektben a szájon át történő adagolásra kész inzulin formulációkat fejlesztettünk. Az állatkísérletekhez többféle dózisú és összetételű kapszulát hoztunk létre. Az orális mellett az orron keresztül történő gyógyszerbevitellel is kísérleteztünk, előállítottuk az inzulin-ciklodextrin nazális mintáit. Kutatásaink eredményeként két szabadalmi oltalmat nyújtottunk be, és hat prototípus összetételt javasoltunk gyógyszeripari ellenőrzött körülmények közötti (GMP) kutatás-fejlesztésre, majd klinikai minta gyártásra humán pilot klinikai vizsgálat céljára – ismertette Juhász Béla egyetemi tanár, az Orális inzulin alprojekt vezetője. 

A vakcina alprojektben fontos kutatási irány volt a multirezisztens törzsekre ható bakteriofágok izolálása. Mindeközben a kötelező és a javasolt védőoltásokat térképezték fel, és javaslatot tettek egy modern adjuváns kifejlesztésére. 
 

-    Adjuvánosknak nevezzük azokat az anyagokat, amelyeket a vakcinákhoz adnak, hogy fokozzák a szervezet immunválaszát a vakcina antigénjére. Kutatásaink során a szkvalén adjuvánsokkal foglalkoztunk, amelyek döntő szerepet játszanak a gyógyszerfejlesztésben azáltal, hogy fokozzák a vakcinák és az immunterápiák hatékonyságát és javítják a szervezet betegségekkel szembeni küzdőképességét. Kutatásaink eredményét egy szabadalmi beadványban foglaltuk össze, amely fejlesztés alkalmas arra, hogy új típusú, hatékony immunválaszt támogató szkvalén alapú adjuváns jelenjen meg a vakcinapiacon – fejtette ki Kovácsné Bácskay Ildikó egyetemi tanár, a Vakcina alprojekt vezetője. 

Az omikai kutatások kiemelt feladata olyan analitikai rendszerek fejlesztése volt, melyek szolgáltatási kínálat bővítéseként ipari biotechnológiai folyamatok támogatására alkalmasak, ugyanakkor az intézményi K+F kutatásokat is segítik.

-    Aminosavak és biogén aminok vizsgálata során kidolgoztunk egy olyan módszert, 33 kémiailag módosított célmolekula megfelelő elválasztását biztosította. A kimutatást és mennyiségi meghatározást fluoreszcencia alapján és célzott tömegspektrometriás (MS) vizsgálattal végeztük – tájékoztatott Tőzsér József egyetemi tanár, élettudományokért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettes, az Omikák alprojekt vezetője. 

A 2016-ben kezdődött kutatás során kifejlesztett prototípusok a későbbiekben szabadalmaztathatók, és számos egészségtudományi területen felhasználhatók. Többek között a fertőző betegségek megelőzésében és kezelésében, vakcinák előállításában, virális és bakteriális fehérjék gyártásában, a  biotechnológiában felhasználható biológiai hatóanyagok előállításában, ritka, főként metabolikus betegségeket okozó biológiai molekulák pótlására alkalmas készítmények gyártásában, gyógyszer komponensek előállításában, sejtvonalakban előállított komponensek használatával új terápiás eljárások kifejlesztésében hasznosíthatók.