• Mik a fák?
• Óriási szénraktárak? Vagy olyanok, mint a kövek, csak történetesen nagyra nőttek?
• Kétlem.

Sokáig talán így gondolkodott róluk az emberiség, ma már azonban tudjuk, hogy bennük is ott leledzik az élet szikrája, és nem csupán a levegő tisztaságáért felelős statikus élőlények. Ma már tudjuk, hogy ők is kommunikálnak, emlékeznek, ízlelnek, szagolnak, tapintanak és még sorolhatnám. 

Sokan a „türelemként” aposztrofálják őket, hisz mit lát az ember? Nőnek és nőnek, folyton nyújtóznak a fény felé. Az emberi szem csupán ennyit lát. De még sincs olyan szándék, amelyre ne volnának képesek. Bámulatos vegyi üzemek, gondoljunk csak bele! Képesek előállítani viaszokat, olajokat, cukrokat, tanninokat, szterolokat, karotinoidokat, gyantasavakat, terpéneket és így tovább. A legjavát talán még nem is azonosítottuk. 

Mindemellett a fák világa elképesztően sokszínű. A teljesség igénye nélkül csak néhányat megemlítve: léteznek sárkányfák, melyekből olyan piros lé folyik, mint a vér; majomkenyérfák, melyeknek törzsében több száz liternyi folyadék raktározódik; porzófák, melyeknek „felrobbanó” gyümölcséből 250 km/h sebességgel repülnek ki a magvak szerteszéjjel. Hát nem különleges? Megannyi módja ez az életnek!

A fák ugyanakkor emlékeznek is. Emlékeik pedig génjeikben raktározódnak el. Az az állapot vagy forma, amelyben most találjuk őket, több száz millió év legkiválóbban helytálló stratégiája az élethez. Egy-egy növény minden általa elérhető módszert kipróbált, amely a túlélés leghalványabb reményével kecsegtetett. Talán ezért is lettek olyan sokszínűek. Méghogy a növények nem tudnak alkalmazkodni! 

Hatással vannak ránk és mi is hatással vagyunk rájuk – ahogy a virágok legalább annyira formálják a beporzókat, mint a beporzók a virágokat. Óriási a verseny közöttük. Aki vonzóbb a beporzónak, annak több az esélye a génjeit tovább örökíteni. A bogyók valószínűleg nagyobb harcot vívnak egymással, mintsem az állatok őértük. Hiszen ez is annak a folyamatnak a része, melynek segítségével még nagyobb területen próbálhatják ki magukat, még nagyobb területet hódíthatnak meg. Formálnak és –talán – becsapnak bennünket, hisz gyümölcseiket leszedve és elfogyasztva mi magunk is segítjük térnyerésüket.

Érdemes volna egy kicsit másabb szemmel nézni a világot, a fák szemével. Hisz nekik a leghatékonyabb az energiatermelésük. Ha tanulnánk tőlük (ahogy azt sok esetben meg is tesszük), megtudnánk, hogyan lehetnénk képesek 3 vagy akár több szinten is élelmet termelni. 

A kérdés talán nem az, hogy a fák mit taníthatnak nekünk, hanem sokkal inkább az, hogy mi mit tanulunk vagy tanulhatnánk a fáktól!

Pillantsunk kicsit a jövőbe!

Ismerve a bolygónkat fenyegető veszélyeket és a fák, illetve erdők jelentőségét, megannyi erdőtelepítési projekt fut jelenleg is. A sivatagok terjeszkedésének fékezése érdekében Afrikában két nagyobb akció is folyamatban van. 2005-ben a Száhel-szaharai Államok Közössége a Szahara egyre terjedő sivatagos területeinek visszaszorítására egy 15 km széles és 7000 km hosszú erdősáv, a Nagy Zöld Fal létrehozása mellett döntött a Szahara déli részén Szenegáltól Dzsibutiig. A programnak hála több ezer munkahely létesült, és már több mint 200.000 km² degradált földet javítottak fel. A program vége 2030-ra tehető, amikorra is 1 millió km² -nyi területen szeretnék visszafordítani az elsivatagosodás folyamatát.

Kína szintén egy Nagy Zöld Fal megépítésébe kezdett, ahol a cél 4000 km hosszan és 1000 km szélességben egy olyan meliorációs rendszer építése, melyben az erdős és bokros területek váltakoznak egy mezőgazdaság által hasznosított területbe integrálva.

futureofdebrecen.hu