A kutatók a Naprendszer eredetét tanulmányozva, a Földtől 500 fényév távolságban levő HD 144432 jelű fiatal csillagot vizsgálták, amit egy poros korong vesz körül.  
    A fiatal csillag korongját a Európai Déli Obszervatórium (ESO) chilei Paranal Obszervatóriumának VLTI interferométerével térképezte fel a kutatócsoport több magyar kutató közreműködésével. Az új adatok eddig sosem látott részleteket fedtek fel a korong belső régiójáról, megmutatva, hogy a por három gyűrűben koncentrálódik.
    "Ez az első alkalom, hogy ennyire összetett gyűrűs szerkezetet észleltek egy csillag körüli korong belső régiójában. A Naprendszerrel összehasonlítva a HD 144432 legkisebb gyűrűje a Merkúr pályáján belül helyezkedne el, a második gyűrű akkora, mint a Mars pályája, a harmadik gyűrű pedig közel van a Jupiter pályájához" - magyarázták a közleményben.
 

   Azért fontosak ezek a gyűrűk, mert a legtöbb esetben a Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók) túl kicsik és halványak ahhoz, hogy közvetlenül megfigyeljék azokat. De a kellően nagy tömegű bolygók, ha már létrejöttek egy fiatal csillag körüli korongban, réseket nyitnak a pályájuk mentén. Ezért a HD 144432 korongjában a gyűrűk között akár Jupiter-tömegű bolygók is rejtőzhetnek.
    A kutatók a korongban lévő por anyagösszetételét is megvizsgálták. Ebben olyan kémiai elemeket találtak, amelyek a Föld leggyakoribb építőelemei közé tartoznak: magnéziumot, szilíciumot, oxigént. Ezek mellett vas jelenlétére utaló jeleket is találtak. A vas jelenlétét a fiatal csillagok körüli korongok porában eddig csak gyanították, de az új tanulmány elsőként szolgáltat rá kézzelfogható bizonyítékot.
    "Az is figyelemre méltó, hogy a por vasban gazdagnak, viszont szénben szegénynek tűnik, ami hasonló ahhoz, amit a Föld kialakulásakor is feltételezünk. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a Föld és a Naprendszer többi kőzetbolygójának kémiai összetétele nem kivételes, hanem meglehetősen gyakori lehet galaxisunkban" - mutattak rá a csillagászok.
  

  A Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet egyik nagyon sikeres, nemzetközileg is elismert kutatási témája a csillagok és bolygók keletkezése. A HD 144432-vel kapcsolatos tanulmányt is jegyző kutatócsoport több éve alkalmazza az interferometriai technikát a nagyon kis látszó méretű csillag körüli korongok megfigyelésére.
 

   A VLTI négy óriástávcső jelét egyesíti egyetlen sokszoros felbontású méréssé. Példaként említik, hogy a VLTI felbontóképességével meg lehetne számolni egy katicabogár pöttyeit 40 kilométer távolságból. A közlemény szerint a publikáció első szerzője, Varga József ennek a technikának, különösen a VLTI MATISSE műszerének a specialistája, aki ehhez hasonló különlegesen nagy felbontású megfigyelések alapján tervezi jobban megérteni, hogyan alakulnak ki a bolygórendszerek.
    A VLTI/MATISSE műszer megépítéséhez a Csillagászati Intézet is hozzájárult. A munka a VLTI/MATISSE és a VLTI/GRAVITY műszerkonzorciumok közreműködésével jött létre, többek között magyar, holland, francia, és német intézetekben dolgozó kutatók részvételével.