Az alapvetően középkori zenén nyugvó és a saját dalait egyre inkább előtérbe helyező zenekar igen folkos hangvételű videóval rukkolt elő. A Bordó Sárkánytól megszokott módon, különleges pengetős hangszerek hallhatók és láthatók a felvételen, úgymint: koboz, lantgitár és mandocello. A hegedű fülbemászó vezérmotívumát a dob feszes ritmusa támasztja meg. Ségercz Ferenc, sepsiszentgyörgyi népi furulyás virtuóz játékával érkezik tetőpontjához az alkotás.

A kép és részben a zene az ősi, érintetlen tájon, a hétköznapokban még mindig jelen lévő viseleteken, az emberi kapcsolatok minden korban megjelenő egyetemességén keresztül a máig élő hagyományt, a jelenben élő múltat kívánja bemutatni.

A klip vizuális világa archaikusabb nem is lehetne. A Csángóföld szívében elterülő Klézse község és a hozzátartozó Somoska festői szépségű természeti környezete, hegyvidéke, dombságai, erdei elevenednek meg szemünk előtt. A film főszereplői a csángó hagyományokat őrző helyi néptánccsoport táncosai és a környékbeli falvak lakosai.

A Bordó Sárkány Lencsés c. instrumentális szerzeménye több szálon is kapcsolódik a tájhoz és a kultúrához. A darab 7/8-os lüktetése és tempója megegyezik az igen kedvelt, emiatt a táncházakban kihagyhatatlan, Kecskés táncdallam ritmusával. Bár a Lencsés fődallama távolról sem hasonlít a kecskésre, a lüktetés, valamint a hasonló hangszerelés miatt a klipben a táncosok a Lencsésre járják a Kecskést.

Az előbbihez kapcsolódóan, a zenekar által használt hangszerek egy része, a koboz, hegedű és népi furulya, valamint a klipben is megjelenő dob (tapan) a moldvai csángó népzene elmaradhatatlan instrumentumai. Személyes kapcsolatok is segítették a szereplőkkel való együttműködést, ugyanis a zenekar kobzosa, Szlama László 16 éves korától kezdve több ízben járt már a környéken és élvezhette a csángók vendégszeretetét. Legutóbb DLA népzenei doktori munkájához kapcsolódó kutatásában kapott tőlük segítséget. A Lencsés cím némi magyarázatra szorul.

Egyrészről, azon túl, hogy a névválasztás hangalakilag utal a Kecskésre, a dal (miként Dickmann Roland, a zenekar vezetője elárulta), január 1.-jén íródott, akkor, mikor a Kárpátokon túl a Kecskés népszokást tartják és mikor a Kárpát medencében szokás szerint Lencsét esznek a jó szerencsét várva, mint ahogy a dal szerzője a darab megszületésének örömére Újévkor tál Lencséjét jóízűen el is fogyasztotta.

A klip az NKA Könnyűzenei Program támogatásával valósult meg.