Gál Csaba a nyolcvanas évek közepén játszott a formációban. Hosszú évek óta Münchenben él, gitár tanár és ha teheti, aktívan koncertezik.

- Annak idején hogyan lettél a Karikás tagja és miként jutottál ehhez a közel 30 éves kiadatlan felvételhez ?

Érettségi után nem igazán tudtam, hogy mit akarok csinálni. Hegedüs Csaba tudta hogy gyere koromban hegedülni is tanultam, szóval kérdezte , hogy elmennék e hozzájuk bőgőzni. Tóth Gábor a zenekar bőgőse, mint nyomdász féléves tanulmány útra készült. Igent mondtam, naná. Krétával berajzoltam a hangokat a bőgő fogólapján és Gabi nagy türelemmel tanította nekem a különböző vonás nemeket. Igy kezdődött a népzenei kalandom ami mesés volt. ( később játszottam Páskú Gyurival a Csűrdöngölőben, ill. a Bocskai néptánc együttes kísérő bandájában,) A Karikásban csoda jó zenészek voltak ill. vannak igaz ma már nem nagyon játszanak. De Hegedüs Csaba pont a nyáron mesélte, hogy lett volna egy fellépésük a Virágkarnevál ideje alatt Debrecenben ,de a vírus miatt elmaradt. Szóval bár lassan 40 éve hogy velük játszottam, ezért annak ellenére hogy 1986-óta Münchenben élek a jó baráti kapcsolatunk az óta is tart. 2020 elején véletlenül előkerült egy müncheni Sanzon estem koncert felvétele 2001- ből.Szüts Istvánnal a Kormorán tagjával volt a 2000-es évek első felében több közös fellépésünk amiken István harmonikázik és hegedűn kísért . Ezen a felvételen is Ö játszott velem. Olyan jó a felvétel hogy CD-n megakartuk jelentetni és már meg is volt a lemezbemutató koncert időponja Kemptenben, de a vírus közbe szólt. Így a régi dolgaim között elkezdem szöszmötölni, keresgélni hogy milyen régi felvételeim vannak amikre még én sem emlékszem. Ekkor bukkantam rá erre a felvételre is amit neked küldtem. Hogy mikor és hogyan jutott hozzám a felvétel ? Hegedüs Csabától kaptam valamikor jó tíz éve, abban az időben mikor csináltunk egy Karikás koncertet a debreceni Vojtina Bábszíházban. A régi tagok is eljöttek mint Mező Győző akivel Hegedüs Csaba a Karikás őskorában kezdett. De Vasváry Ami is itt volt. Szóval a 91- es Kossuth egyetemi Luca napi koncert felvételét ekkor kaptam kazettán. Talán egyszer meghallgattam és átvettem egy minidiskre. De az idők során erről megfeledkeztem, teljesen kiment a fejemből egészen véletlenül 2 hete került elő.

- A Karikás mint a Debreceni Egyetem „házi zenekara” roppant népszerű volt. A közönség még nem tett le arról, hogy ismét színpadon lássa a zenekart. Van erre hajlandóság a banda részéről ?

Természetesen rögtön felhívtam Hegedüs Csabát ill. elküldtem neki a digitalizált másolatot. Ő is igen meglepődött. Az anyagba belehallgatva rádöbbentem, hogy én a számok nagy részét nem is ismerem. Jó lenne ezeket stúdióban felvenni, hisz a dalok amik még eddig nem jelentek meg hanghordozón egy teljes CD anyagnak megfelelő lenne.

- Nagyon szép fotós klipet készítettél egyik dalból. Kinek a képeit használtad fel ?

Amikor Hegedüs Csabával az előkerült felvételről beszéltem, eszembe jutott hogy Kocsis Csaba barátom akivel a Naposcsibében játszottam csodás fotókat készít. Kérésemre Kocsis barátom küldött is nekem anyagot amiből kiválasztottam néhányat és csináltam egy videó klippet. Hegedüs Csabának mutatva úgy gondoltuk, hogy bár a hangfelvétel recseg-ropog de az anyag így is mint kortörténeti emlék számukra érték. Mint régi barátnak úgy gondoltam neked és persze a demedia.hu oldalnak küldöm ezt el először.

- Mit üzensz a Debrecenben élő barátoknak, ismerősöknek? Hogy éled meg a koncert nélküliséget ?

Mostanában sajnos a koncertezés mint oly sok minden leállt. Sőt jelenleg itt Németországban csak 15 kilométeres körzetben hagyhatód el a lakó helyed. Az iskolák, ovodák ill szinte minden be van zárva, én is online tanítok. Szóval a helyzet nem rózsás. De szerencsés vagyok mert ebben a furcsa időszakban Kocsis Csaba küldött nekem verseket ill. egy most megjelent kötetét. Ezeket olvasva a versei inspiráltak. Így születet 2 új Kocsis - Gál gyerekdal amikhez klipet is készítettem. Szóval próbálom a kreativitásomat ebben az időszakban is kiélni. De a régi Naposcsibe koncerteket is újra vágtam és az „ Àldás, békesség “ dalunkat felraktam a You Tube -ra. Èppen e dalnak köszönhetően keresett meg egy nagyon régi népmüvelő ismerősünk Hideg Imre, akit szerintem 35-éve nem láttam. Szóval próbálom ezt a nehéz időszakot valahogy átvészelni, de közben azért új projekteken dolgozom. Az nem érdekel hogy ezekből aztán melyek valósulnak meg. Arra koncentrálok hogy én zenész vagyok. Reggel ha felkelek, napközben, este ha lefekszem is zenész vagyok. Igen az élet nem mindig habos torta, most sem, de ha a hangszert otthon akár gyakorolni, vagy dalt írni kezembe veszem az sok mindenre vigaszt ad…