Víz

Hogyan alakult ki a víz Földön?

Bolygónk a mai napig rengeteg megválaszolatlan kérdést vet fel, ezek közé tartozik hatalmas vízkészlete is. A tudósok most egy tanulmány során megállapították, hogyan is alakulhatott ki a víz a Földön. A tudósok hatalmas áttörést értek el a földi víz eredetének kutatásában. Bolygónk óceánjai egyedülállóak a naprendszerben és alapvető fontosságúak az élethez, de a szakértők szerint a Föld nem volt mindig ilyen kék. Sőt, a New Mexico-i Egyetem kutatói szerint kialakulásakor akár teljesen száraz is lehetett. Egy meglepő új felvetésben a tudósok azt állítják, hogy bolygónk a ma látható összes vizet közvetlenül a sziklás nyersanyagaiból hozhatta létre. Emellett a laboratóriumi kísérletek eredményei alapján úgy vélik, hogy ilyen módon akár több száz óceánnyi víz is keletkezhetett. Hogyan alakult ki a víz Földön? Ha ránézünk egy hatalmas víztömegre, nehéz elképzelni, hogy az a víz 4,5 milliárd évvel ezelőtt egy pokoli légkörben keletkezhetett, pedig nagyon is lehetséges - magyarázta a tanulmány társszerzője, Zachary Sharp professzor. Az a tény, hogy a Földön bőségesen található folyékony víz, aligha új megfigyelés, de a csillagászok számára komoly fejtörést okoz. A tudósok szerint a Föld és a naprendszer összes többi bolygója egy protoplanetáris korongnak nevezett, örvénylő por- és kőzetgyűrűből alakult ki - ennek központjában a napsugárzás olyan erős volt, hogy a vízmolekulák többségét visszaforgatta hidrogénre és oxigénre. Mivel azonban a víz egyértelműen létezik ma a Földön, a rejtély az, hogy honnan származik. A földi víz forrásával kapcsolatos korábbi elképzelések külső forrásra, például üstökösökre vagy meteoritokra támaszkodnak - mondta Sharp professzor. Ezek az úgynevezett "jeges kavicsok" a naprendszer távolabbi, hidegebb vidékein alakultak ki, és csak később sodródtak befelé, a Föld irányába. Ez viszont azt feltételezné, hogy a bolygónkat a korai formálódása során hatalmas számú üstökös találta el, amit egyes szakértők valószínűtlennek tartanak. Ehelyett Sharp professzor és társszerzői úgy vélik, hogy a Föld vizének nagy része magán a bolygón keletkezett, kőzetásványokból és hidrogénből. Sok tudós ma már úgy véli, hogy a bolygó úgy alakult ki, hogy apró, sziklás kavicsok halmozódtak fel, és egy nagyobb bolygótestté álltak össze – ezt a folyamatot kavics-akkréciónak nevezik. Amikor a bolygó elég naggyá vált, forró, nagy nyomású hidrogénlégkört fejlesztett ki, amely képes volt reakcióba lépni a lehulló kőzetekben lévő vas-oxiddal, és így vizet hozott létre. Az elmélet tesztelésére a kutatók kőzetmintákat hevítettek 1200 °C és 1400 °C közötti hőmérsékletre hidrogén-, illetve az összehasonlítás kedvéért héliumáramban. A hidrogénáram alatt tartott mintákban a vas-oxid 80 százaléka fémes vassá alakult, és percek alatt víz keletkezett. A hélium alatt tartott mintákban nem ment végbe ilyen reakció, ami azt mutatja, hogy a forró hidrogénlégkör a kulcs. Mindez arra utal, hogy a "kavicseső" kritikus fontosságú lehetett az életet adó óceánok kialakulásában a Föld korai történetében. A tudósok úgy gondolják, hogy sok kőzetbolygó kavics-akkréció révén alakult ki, ami azt jelenti, hogy lehetőségük volt ugyanezeken a víztermelő reakciókon átmenniük. Ez azt jelenti, hogy a korábban feltételezettnél sokkal több kőzet- és Föld-méretű bolygón lehet bőséges folyékony víz.

forrás: origo.hu