Ipar 6.0

Robbanhat az újabb civilizációs bomba, ahol a robotok az emberekkel egyesülnek

Elmélet szinten már létezik az Ipar 6.0, bár a globális termelővállalatok többsége még az Ipar 4.0 és 5.0 gyakorlati megvalósításán dolgozik. Hamarosan megvalósul a sci-fi legvadabb elképzelése is, és az ember a robotokkal egyesülhet. Az 1. ipari forradalom a gőzgépek és a szövőszékek megjelenésével indult hódító útjára, amellyel párhuzamosan a feudális társadalom lassan a felbomlás állapotába került. Miközben az 1. ipari forradalom drasztikus társadalmi változásokat hozott, a 2. ipari forradalom a 20. század elején már más dimenziókat indított el a gazdaságban és a tudományban. Ez a második fázis az elektromos áram elterjedésével és a tömegtermeléssel vette kezdetét, és új pályára állította az ipart, illetve a gyárak, üzemek világát. Majd a 3. ipari forradalom az 1970-es évektől a számítógépek, az IT-rendszerek és az automatizálás segítségével bontakozott ki. Ezek a fázisok mind a gépek hatékonyságára és az emberrel való együttműködésre fókuszáltak. Majd a napjainkban kibontakozó 4. ipari forradalom a technológiai robbanás elmúlt években lezajló döbbenetes hatásait csatornázza be az ipari termelésbe. Ma már hálózatba kötött intelligens gépek működnek az automatizált gyárakban. Az átállást több, egymással párhuzamosan fejlődő technológia teszi lehetővé, amely teljesen új dimenzióba helyezi nem csak a gazdaságot, hanem az egész emberi civilizációt. Bár sokan még itt tartanak, már megjelent az Ipar 5.0, amelyben az ember és gép együttműködése került a fókuszba. Ez valójában még az Ipar 4.0 nyomdokain halad, vagyis nem éles váltás a most is működő technológiai eszköztárhoz képest, csupán szemléletváltást és evolúciót jelent. Míg az Ipar 4.0 a gépek közötti kommunikációra, a szoftverekre és az ember nélküli automatizálásra fókuszált, az Ipar 5.0 visszahozza a humán faktort a középpontba. A koncepció lényege, hogy a mesterséges intelligencia, a robotok és az ember nem helyettesítik, hanem kiegészítik egymást. A high-tech autógyártásban, a luxustermékek előállításánál és a gyógyszeriparban már mindennaposak az Ipar 5.0 projektek, ahol az egyedi, tömegesen személyre szabott igényeket AI-asszisztensek és emberek közösen szolgálják ki. Miközben kapkodjuk a fejünket, már itt is van az Ipar 6.0, de ne ijedjünk meg, ez még csak az egyetemi kutatólaborok és jövőkutatók által felvázolt vizionárius keretrendszer, hiszen még az Ipar 4.0-val is küzdünk. Ez a szakasz a hiper-összekapcsoltságról, az önfejlődő ipari ökoszisztémákról, valamint a digitális, fizikai és biológiai rendszerek teljes fúziójáról szól. A gyárak már nem merev programokat követnek, hanem egy élőlényhez hasonlóan, valós időben, autonóm módon alkalmazkodnak a globális változásokhoz. Vagyis kvázi organikus lényként a mindennapokban az ingerekre reagálva működnek. Amíg az előző fázisok a gépek hatékonyságára és az emberrel való együttműködésre fókuszáltak, az Ipar 6.0 túllépve ezen az automatizált gyárakról szól, ahol a gépek hálózatban kommunikálnak. A szimbiotikus, élő ipari hálózatokban olyan technológiai trendekről beszélhetünk, mint az infobotok és autonóm robotika. Ezek a generatív mesterséges intelligencia által vezérelt autonóm rendszerek emberi beavatkozás nélkül hoznak komplex döntéseket, és maguktól optimalizálják a globális ellátási láncokat. Az Ipar 6.0 célja már nemcsak a környezeti károk minimalizálása, hanem az ökoszisztémák aktív helyreállítása és a teljes körforgásos működés megvalósítása a gyártás során. Ez valójában egy olyan jövőkép, ahol a gyárak, az emberek és a bolygó ökoszisztémája egyetlen, közösen fejlődő, intelligens szövetet alkotnak.

forrás: economx.hu