A kávé illata

Pusztán a kávé illata képes megváltoztatni az ember közérzetét?

Aki szeret reggelente kávézni, az biztosan tapasztalta már, hogy már önmagában a frissen főtt kávé puszta illata is képes egy kis életet verni az emberbe. Kutatók most azt próbálták meg kideríteni, hogy milyen módon képes a kávénak pusztán az illata megváltoztatni az ember közérzetét. A korábbi vizsgálatok már mutattak ki összefüggést a kávé illata, valamint a hangulat, a memória, a stressz és az agyi aktivitás változásai között. Ezeket a reakciókat azonban általában külön-külön vizsgálták, így megválaszolatlan maradt a kérdés: amikor a kávé hatással van az ember közérzetére, akkor az agy és a test egyszerre reagál-e? A kérdést most a japán Showa Gyógyszerészeti Egyetem kutatói próbálták megválaszolni, a vizsgálatukba 20, 20 és 29 év közötti egyetmistát vontak be. A kutatók figyelemmel kísérték a résztvevők hangulatát, monitorozták az agyhullámaikat, a pulzust és a szívritmus-variabilitásukat – mindezt akkor, amikor a frissen főzött kávé mellett ültek, de még nem itták meg azt. A kutatók 20 gramm őrölt kávét főztek le. Az italt egy üvegkancsóba töltötték, amelyet minden résztvevőtől körülbelül 50 centiméterre helyeztek el. Az önkénteseknek nem volt más dolguk, mint ülni és normál ütemben lélegezni, miközben az illat szétterjedt a helyiségben. A vizsgálat előtt és után egy kérdőívet töltettek ki velük, amelynek célja az volt, hogy felmérje a feszültség és a szorongás, a depresszió és a lehangoltság, a düh és az ellenségesség, valamint az energikusság, a fáradtság és a zavarodottság mértékét. Az agyi aktivitást és a pulzust hordozható fejpánttal rögzítették, míg a két szívdobbanás között eltelt időt egy külön viselhető eszközzel mérték. A résztvevők öt perccel később már kevesebb negatív érzésről számoltak be, és változás mutatkozott egy, a relaxációval összefüggő EEG-értékben, ugyanakkor a szívműködésük változatlannak tűnt. Kiderült, hogy az ötperces „aromaterápia” után a résztvevők hangulatzavarait mutató pontszámok csökkentek. Az önkéntesek összességében kisebb mértékű fáradtságról, feszültségről, szorongásról, zavarodottságról, depresszióról és levertségről számoltak be. A kutatók azt találták, hogy a statisztikai korrekciók után a fáradtság, a feszültség és szorongás, a zavarodottság, valamint a depresszió és levertség mértékének csökkenése továbbra is szignifikáns maradt. Kiderült ugyanakkor az is, hogy a résztvevők energiaszintje nem nőtt érdemben. Egyéni szinten pedig nem mutatkozott szignifikáns összefüggés a hangulat, az agyi aktivitás, a pulzus és a két szívdobbanás között eltelt idő változásai között. A kutatók szerint a látott eredmények alapján nem nehéz elképzelni, hogy miért változik meg az ember hangulata, ha megérzi a kávé illatát. A szaglás szorosan kapcsolódik az érzelmekért és az emlékezetért felelős agyi rendszerekhez, így egy ismerős illat felidézhet egy személyt, helyszínt vagy érzést, még mielőtt tudatosan azonosítaná az ember magát az illatot. A kávéhoz számos asszociáció társul. Illata jelezheti a reggelt, a melegséget, a munkaszünetet, egy baráttal folytatott beszélgetést, de magát a koffeinfogyasztás ígéretét is.

forrás: hvg.hu