Szuperkolóniák

Hangya szuperkolóniák kötik össze Portugáliát Olaszországgal

Az Argentin hangyák több mint 6000 kilométer hosszúságú hatalmas hálózatot szőttek Európában. Bár néha messze élnek egymástól, testszaguk arra utal, hogy ugyanahhoz a kolóniához tartoznak. Nem is ellenségesek egymással, mintha egy szövetség különböző városait alkotnák testvéries összetartozással. A katalánokat viszont nem szeretik. A világ hangyái jellemzően különböző méretű kolóniákban élnek. Egyik alfajuk, az argentin hangya óriási hálózatot hozott létre tagjaiból, amely összeköti az olaszországi, franciaországi, spanyolországi és portugáliai élőhelyeket. 2002-ben a kutatók harminchárom populációból gyűjtöttek argentin hangyákat, majd két kategóriába sorolták őket: volt egy fő szuperkolónia és egy sokkal kisebb katalán. Ezek a rovarok nemcsak genetikailag különböznek, hanem földrajzilag is távol vannak egymástól. A szuperkolónia dolgozói összetartanak, de a katalánokkal szemben agresszív magatartást tanúsítanak (amire nem biztos, hogy a spanyol egyedek biztatták őket). Az atlanti és mediterrán partvidék hosszan elnyúló szakaszán több millió hangyafészket azonosítottak, amelyek milliárdnyi dolgozó hangyának adnak otthont. Az Ecoticias jelentése szerint ezek a rovarok ugyanahhoz a közösséghez tartoznak. A tudósok ezt a rendszert több millió fészek több milliárd dolgozó hangyájával fedezték fel, amelyeknek közös társadalmi identitásuk is lehet, mert nem konfrontálódnak erőszakosan. Nem egyetlen hangyabolyként viselkednek, inkább mintha több város tagjai lennének egy szövetségen belül. A 6004 kilométernyi atlanti és mediterrán partszakaszon 33 argentinhangya-populációt vizsgáltak, az agressziótesztek eredményei alapján pedig van egy hatalmas, fő szuperkolónia és egy jóval kisebb katalán. A fő csoport „a valaha feljegyzett legnagyobb együttműködő egység” volt. Bár genetikailag különbözőek és földrajzilag is messzire esnek egymástól, a szuperkolónia távoli területeiről (Olaszország, Dél-Franciaország, Spanyolország, Portugália) származó hangyamunkások nem harcolnak egymással – viszont a katalánokra valamiért fújnak. A helyi fészekhálózatok akár 5 millió hangyát is magukba foglalhatnak és 650 négyzetméterre is kiterjedhetnek, viszont maximum 50 méteres körzetben keresnek táplálékot. De mégis mi az oka annak, hogy a hangyák nem támadnak egymásra, amikor több ezer kilométer távolságból származnak, tehát kvázi idegenek, „gyüttmentek”, menekültek, de semmiképp nem egy vérből valók? Nos, ez nem is annyira biztos, mert a testükön található kémiai vegyületek, különösen a kutikuláris szénhidrogének alapján igenis rokonok. A szagok kolóniajelzések, az összeférhetetlen illatok segíthetnek felismerni a kívülállókat, az agressziót pedig a hasonló profilú illatminták csökkentik. Az Argentin hangyák eredetileg Dél-Amerikában őshonosak, emberi tevékenység segítségével terjednek óceánokon át és távoli területek között. A fejlődő kolóniák évente körülbelül 150 métert is képesek elfoglalni. Miután letelepednek, a szuperkolónián belüli alacsonyabb agresszió segíti a hangyákat abban, hogy nagyobb populációra duzzadjanak, lehetővé téve a dolgozók számára, hogy több táplálékot találjanak, és így fokozzák terjeszkedésüket.

forrás: index.hu