Új világtérkép

Egy nem tökéletes világtérképet lecserélhetünk egy másik torzított valóságra

Teljesen torz világ képe él évszázadok óta az emberek fejében az iskolában használt atlaszok és egy ideje a Google Térkép miatt. A flamand Gerardus Mercator által rajzolt 16. századi világtérkép a hajósoknak tökéletesen megfelelt, de az országok és a kontinensek valójában nem akkorák és nem olyan alakúak, mint ahogy azt a jól ismert térképen látjuk. Nem véletlen, hogy az ENSZ néhány nappal ezelőtt megszavazta, hogy a világ áttérjen egy olyan térképre, amely Afrikát is pontosabban, az eddiginél nagyobb méretben ábrázolja. A Mercator-féle térkép ellen lobbizó csoport vezetője Togo állama volt, indoklásuk szerint az aránytalan kartográfiai ábrázolásoknak tartós kognitív, oktatási, kulturális, geopolitikai és társadalmi-gazdasági hatásaik voltak, hozzájárulva ahhoz, hogy Afrika és a világ más régióinak érzékelt mérete drasztikusan csökkenjen a globális kollektív tudatban. A térképkészítőknek azonban esélyük sincs olyan atlaszt készíteni, amely tökéletesen leképezné a valóságot, valamit mindenképpen torzítaniuk kell rajta. Ennek az az egyszerű oka, hogy a gömb alakúnak kezelt (valójában annál szabálytalanabb alakú) Földet síkban kell kiteríteniük, ami lehetetlen veszteségek nélkül. A kartográfusok jószerivel csak rossz megoldások közül választhatnak, illetve a céljuktól függően döntenek a különböző lehetőségek között. Ha a térbeli kiterjedésű gömböt vetítik egy síkra, ott valami nem fog stimmelni. A földrajzi képződményeknek vagy az alakjuk, vagy a méretük torzul, vagy a távolságok, vagy az irányok nem azok lesznek, mint ahogy az valójában létezik, így a kartográfusoknak mindig valamilyen kompromisszumot kell kötniük, amikor egy matematikai képletekkel is leírható projekció mellett döntenek. Mercator az 1569-es kiadású térképénél a szögeket és az irányokat tartotta meg, ami annak idején bölcs döntés is volt: még javában benne jártak a nagy földrajzi felfedezések korában, és az Európától egyre messzebb merészkedő hajósoknak a navigációhoz tökéletesen passzolt ez a térképvetület. Mercator azt akarta, hogy a térképre egyenes vonalak kerüljenek, amelyeket ha egy iránytűvel követnek, azok a valóságban is egyenesnek tűnjenek. A Mercator-térkép tehát szögtartó, és a hátránya is ebből ered: minél távolabb van egy szárazföld az Egyenlítőtől, annál torzítottabb a mérete. Így fordulhat elő, hogy Grönlandot nagyjából akkorának látjuk, mint Afrikát, miközben utóbbi valójában 14-szer nagyobb. Európa is akkorának tűnik, mint Dél-Amerika, pedig az utóbbi nagyobb. Kanada és Oroszország is hatalmasnak tűnik, és bár valóban nagy területű országokról van szó, azért nem köröznek le kontinenseket. A Mercator-térkép lecseréléséért lobbizó Afrikai Unió felkérésére szakértők 2018-ban egy új vetületet készítettek el, amely az Equal Earth nevet kapta, és cikkünk tetején is látható. Ez Robinson módszeréből merít, és a Gall–Peters-vetület pontosításaként is értelmezhető. Utóbbival az volt a probléma, hogy a sarkok felé már nem voltak arányosak a területek, túlságosan összenyomódtak. Az Equal Earth-vetület sem tökéletes, a szögeket és az irányokat ez is torzítja. Az ENSZ ezzel együtt ennek a vetületnek a használatát javasolta a világnak, de döntése nem kötelező érvényű, és nem is várható, hogy gyorsan kikopna a Mercator-vetület, hiába bízzuk magunkat amúgy is egyre többször a GPS-re a navigációban.

forrás: telex.hu