Földönkívüli gyűrűk

Földön kívüli gyűrűket találtak Görögországban

Bár az emberiség évezredek óta készít különféle eszközöket, fegyvereket és ékszereket meteoritokból, a bronzkori Görögország területéről korábban nem kerültek elő ilyen leletek. A meteorvas a vaskor előtti társadalmakban egyszerre számított rendkívül értékes nyersanyagnak és fontos státuszszimbólumnak. Egy öt éven át tartó kutatás során több mint száz, Görögország területéről származó régészeti lelet kémiai összetételét elemezték. Ezek közül 91 vastárgyat – főként gyűrűket, karkötőket és késeket – vizsgáltak meg részletesebben, amelyek nagyjából 3800–3000 évvel ezelőttről származnak. A roncsolásmentes, röntgenfluoreszcens vizsgálatoknak köszönhetően 13 tárgyban sikerült nikkelt kimutatni. Ez a felfedezés egyértelműen arra utal, hogy a tárgyakat meteorvas felhasználásával kovácsolták. Mind a 13 lelet díszes ujjgyűrű volt. Elkészítésükhöz aranyat vagy ezüstöt is felhasználtak, a foglalataikat pedig eredetileg pecsétkövek díszíthették. A gyűrűk többsége a korabeli elit temetkezési helyeiről került elő; az egyik ékszert például egy minószi nekropoliszban nyugvó, feltételezett főpap ujján találták meg. Ebből a kutatók arra következtetnek, hogy a meteorvasból készült gyűrűk valóban hatalmi jelképek lehettek az ókori minószi és mükénéi társadalmakban. A szakemberek feltételezik, hogy a gyűrűkhöz felhasznált meteorvasat eredetileg nem Görögországban gyűjtötték be. A helyi földrajzi és éghajlati adottságok ugyanis nem kedveznek a meteoritok fennmaradásának: azok nedvesebb környezetben könnyen korrodálódnak, vagy a tengerbe mosódhatnak. Éppen ezért valószínűbb, hogy az alapanyag Egyiptomból érkezett. Az észak-afrikai ország száraz sivatagai ugyanis megvédik a meteoritokat az oxidációtól és a lebomlástól, így ott jóval nagyobb mennyiségben maradhatnak fenn. A részletesen vizsgált leletek közül 78 már kohósítással előállított vasból készült. Bár az ilyen típusú vastárgyak feltehetően Kr. e. 1400 körül jelentek meg Görögországban, a Kr. e. 1200 előtti időszakból mindössze egy medált és egy gyűrűt sikerült azonosítani. Az anatóliai leletekkel összevetve úgy tűnik, hogy a kohósított vas használata Görögországban csak jóval később terjedt el. A kutatók emellett azt sem zárják ki, hogy bizonyos vastárgyakat Ciprusról importáltak. A meteorvasból készült gyűrűk divatja hozzávetőlegesen Kr. e. 1200-ig tartott. Későbbi eltűnésüket az alapanyag beszerzésének nehézségei, a kereslet átalakulása, vagy akár egy teljesen új divatirányzat megjelenése is magyarázhatja.

forrás: origo.hu