Japán Atlantisz

Megdöbbentő felfedezés az óceán mélyén: megtalálták a japán Atlantiszt?

1986-ban Aratake Kihacsiro japán búvárvezető a Jonaguni-sziget partjainál, Japán legnyugatibb szigetén egy különös víz alatti képződményre bukkant, miközben kalapácsfejű cápák megfigyelésére keresett új helyszíneket. A sziklás tengerfenék lépcsőszerű, szinte tökéletesen derékszögű formái egy ősi, ember alkotta építmény benyomását keltették. A felfedezés azonnal lenyűgözte Aratakét, aki úgy vélte, hogy ez a képződmény Jonaguni kincsévé válhat. Azóta a Jonaguni-emlékmű néven ismertté vált helyszín a tudományos vita középpontjába került: vajon egy ősi civilizáció alkotása, vagy csupán a természet műve? A képződmény eredetéről szóló viták azóta sem csillapodtak. Kimura Maszaaki, a Rjúkjú Egyetem geológusa az elsők között vizsgálta meg a helyszínt, és arra a következtetésre jutott, hogy a Jonaguni-emlékmű egy lépcsős piramis lehet, amelyet több ezer évvel ezelőtt építettek, mielőtt a tengerszint-emelkedés elmerítette volna. Kimura szerint a képződmény emberi beavatkozás nyomait viseli, és akár az elveszett Mu város maradványa is lehet, amelyet a legendák szerint a Csendes-óceán hullámai nyeltek el. Ezzel szemben Robert Schoch, a Bostoni Egyetem természettudományi professzora úgy véli, hogy a Jonaguni-emlékmű elsősorban természetes eredetű. Schoch szerint a homokkőből és agyagkőből álló képződmények természetes erózió következtében alakultak ki, és bár lehetséges, hogy az ősi emberek kisebb mértékben módosították, alapvetően nem emberi kéz alkotta - írja a PopularMechanics. A vita további árnyalatát adja Ogata Takajuki, a Rjúkjú Egyetem másik geológusa, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a víz alatti képződmények hasonlítanak a sziget felszínén található természetes formációkhoz. Ogata szerint a szárazföldi és víz alatti képződmények közötti folytonosság arra utal, hogy a Jonaguni-emlékmű természetes eredetű lehet. A tudományos közösség megosztottsága ellenére a helyszín továbbra is lenyűgözi a kutatókat és a látogatókat egyaránt. A Jonaguni-emlékmű hivatalos elismerése azonban még várat magára. Sem a Japán Kulturális Ügynökség, sem az Okinava prefektúra kormánya nem tekinti a helyszínt kulturális jelentőségűnek. Ennek ellenére a képződmény a sziget lakói számára valódi kincs, amely nemcsak a helyi turizmust élénkíti, hanem a tudományos kutatások és a rejtélyek iránt érdeklődők figyelmét is folyamatosan fenntartja. Aratake Kihacsiro jóslata tehát valóra vált: a Jonaguni-emlékmű, legyen akár ember alkotta csoda, akár a természet műve, ma is a sziget egyik legnagyobb büszkesége.

forrás: blikk.hu