Szent Korona

Letörték a Szent Korona eredeti zafír csúcsdíszét, most az osztrák koronát ékesítheti

Elképzelhető, hogy a ma is látható bécsi Rudolf-féle osztrák császári korona csúcsdísze – az óriási, kék zafír, aranykereszten – eredetileg a Szent Korona tetején volt, és kalandos utat bejárva került az osztrákokhoz. A Szent Korona jól ismert (ma már ferde) keresztjéről ugyanis csak annyit tudni, hogy csak a 16. században került a magyar államiság legfőbb szimbólumára. Spielmann Gábor független magyar kutató szerint több jel is arra utal, hogy korábban a magyar királyi korona csúcsát egy hasonló drágakő díszítette. Az elképzelése a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történészét, Dr. Guitman Barnabást is meggyőzte arról, hogy ebbe az irányba érdemes tovább gondolkodni. Nem, vagy alig maradtak fenn korabeli források a Szent Korona eredetéről és hányattatásairól, talán ezért is övezi szenvedélyes vita és gyűlt már össze kisebb könyvtárra való kutatási anyag a történelmi ereklyéről. Ám azt valószínűnek tartja a történettudomány, hogy miután I. Géza magyar király vereséget mért a bizánciakra, majd békét kötött velük, második felesége – a bizánci Szünadéné – hozta magával Mihály bizánci császár ajándékaként 1074 körül. De az ékszer nem közvetlenül Géza királynak érkezett, mert az egy oromdíszes női korona volt, a Szent Korona alsó abroncsrésze, görög feliratokkal. A latin nyelvű felső keresztpántot csak később illesztették hozzá, aminek tetején – mivel bizáncias stílusú koronáról van szó –, a korabeli példák alapján valószínűleg egy értékes drágakő lehetett. Spielmann Gábornak (aki amúgy numizmatikát is kutat) pont az szúrt szemet, hogy II. András egy koronázására vert 1206-os érméjén is kerek dísszel a tetején szerepel feltehetően a Szent Korona. (A részletes tanulmány ide kattintva olvasható.) Na de mi történhetett vele? A történet sűrűn indul, de a kor is az volt. A számunkra végzetes mohácsi vész után egyszerre két királya is lett az országnak, majd Buda elfoglalása után még egy szultánja is. Káosz és polgárháború dúlt. A Szent Korona pedig mindenkinél megfordult (még Szulejmán is megkaparintotta, de visszaadta). Mielőtt Szapolyai János magyar király özvegye, Izabella királynő – kényszerűen – átadta volna a Szent Koronát a másik magyar királynak, Habsburg Ferdinándnak 1551-ben, annak csúcsdíszét – a krónikák szerint – leszedte, és fiának, János Zsigmondnak (a későbbi első erdélyi fejedelemnek) adta, aki azt élete végéig a nyakában hordta, és végrendeletében az erdélyi rendekre hagyományozta. Csakhogy a zafír rövidesen egy következő erdélyi fejedelemhez, Báthory Zsigmondhoz került, aki miután Csehországba kellett menekülnie, elérte, hogy II. Rudolf német-római császár évjáradékot biztosítson neki. De vajon mivel érte el? Források szerint Báthory Zsigmondot a gyóntatója meggyőzte, hogy a csúcsdíszt ajándékozza II. Rudolfnak. „Joggal feltételezhető, hogy azért ajándékozta oda, hogy II. Rudolf kegyét elnyerje. Talán az sem lehet véletlen, hogy a császár éppen akkor készíttetett magának egy privát koronát, és az ereklyét némi átalakítás után annak tetején helyezte el” – magyarázza az Indexnek Spielmann Gábor. Szövevényesnek hangzik, de az biztos: Báthory Zsigmond 1602-ben elvesztette politikai szerepét Erdélyben, és Prágába ment, ahol II. Rudolf kegyeit kereste, és évekig II. Rudolf udvarának közelében élt. II. Rudolf pedig 1602-ben készítette el személyes (házi) koronáját, és ehhez Jan Vermeyen neves antwerpeni ötvösművészt hívta meg prágai udvarába. Azért kellett külön házi korona, mert a német-római császárok nem tarthatták maguknál a hivatalos koronát. Kétszáz év múlva azonban – Napóleon nyomására – 1804-től megszűnt a Német-Római Birodalom, és II. Rudolf privát koronája az újonnan megalakuló Osztrák Császárság hivatalos, állami koronája lett. Spielmann Gábor felhívja a figyelmet, hogy két forrás is megemlíti Izabella által eltávolított díszt a Szent Koronáról. Az egyik keresztről beszél, a másik – egy bizonyos Tommaso Roncaroli prágai követ – pedig liliomról „...egy liliom, vagy hasonló, amely a magyar korona egy darabja és dísze volt... A koronának ezt a kis darabját csodával határos módon mentette meg Magyarország utolsó királyának a fia, amikor a szerencsétlen fiúcskát trónjától megfosztották” – írja levelében. (Itt Szapolyai János magyar király és Izabella királynő fiáról, János Zsigmondról lehet szó.) Ez alapján az sejthető, hogy nem kizárólag keresztről volt szó, mert akkor bizonyára nem liliomként vagy ahhoz hasonló tárgyként írták volna le. De nincs itt ellentmondás, mert az ominózus csúcsdísz nem más, mint egy kis aranykeresztre illesztett liliomformájú ékkő. Történészek szerint tehát a valóságban a Szent Korona csúcsán eredetileg egy másik díszítmény (például egy liliom, vagy egy korábbi kereszt?) állhatott, amelyet valamikor az 1500-as évek közepén cseréltek le a jól ismert keresztre. Már csak az a kérdés, mikor ferdült el? Csak nem le akarta törni ezt is valaki? A legvalószínűbb teória szerint 1638. február 14-én III. Ferdinánd magyar király felesége, Mária Anna királyné pozsonyi koronázása előtt a pozsonyi várban nem tudták kinyitni a koronaládát, mert a Bécsből hozott kulcs nem illett a zárba, ezért feszegetni kezdték, a kereszt pedig megsérült. De akkor nagyon fatális eseménynek kellett történnie, ugyanis a kereszt 13-14 fokos dőlésszöge – egyesek szerint – pont megfelel a földtengely és az égi egyenlítő hajlásszögének. Na de ez már tényleg galaxisnyi messzeségekre vezetne.

forrás: index.hu