Hirtelen nyár lett

Mit kezd a természet a túl korán érkező hőséggel?

Van az a tavasz, amelyik virágillatú, langyos és kellemes. És van az a tavasz, amelyik egyszer csak felveszi a napszemüveget, berúgja az ajtót, és közli: „Szervusztok, én már július vagyok.” Az utóbbi években egyre gyakrabban érezzük, hogy az évszakok mintha elvesztették volna a régi tempójukat. A tél néha csak udvariasan benéz, a tavasz két hét alatt átrohan, a nyár pedig már májusban próbálja bizonyítani, hogy ő a főnök. Ez nemcsak az embereket zavarja össze, hanem a növényeket, rovarokat, madarakat és városi élőhelyeket is. A növények és állatok nem azt nézik, hogy mit ír a falinaptár. A hőmérséklet, nappalhossz, csapadék, talajnedvesség és fényviszonyok alapján reagálnak. Ha korán jön a meleg, sok növény gyorsabban fejlődik, hamarabb virágzik, a rovarok előbb aktivizálódnak, a madarak táplálékkeresése és fiókanevelése is eltolódhat. Ez elsőre nem hangzik tragikusan. Legfeljebb hamarabb lesz virág, hamarabb zöldül a kert. Csakhogy a természetben az időzítés finom rendszer. Ha egy növény korábban virágzik, de a beporzói még nem ugyanabban a ritmusban érkeznek, baj lehet. Ha a hernyók rajzása elcsúszik a madárfiókák legnagyobb táplálékigényéhez képest, az is gond. Ha a tavaszi meleg után hirtelen hidegfront vagy fagy jön, a korán indult növények sérülékenyebbek. A természet ilyenkor nem egyszerűen „örül a jó időnek”. Inkább kap egy bonyolult, rosszul időzített feladatlapot. A májusi hőhullámok azért különösen kellemetlenek, mert sok élőlény még tavaszi üzemmódban van. A talajban a nedvesség gyorsabban fogy, a sekély gyökerű növények hamar stresszbe kerülnek, a frissen ültetett fák és cserjék pedig úgy nézhetnek ki, mintha valaki félúton meggondolta volna magát az évszaktervezésben. A városokban mindez erősebben jelentkezik. A burkolt felületek felmelegszenek, az árnyék nélküli utcákban a növények és emberek egyszerre szenvednek, a madarak pedig gyakran a kertekben, parkokban, erkélyeken keresnek ivóvizet. Egy egyszerű madáritató ilyenkor nem kedves kerti kiegészítő, hanem apró túlélőpont. Persze csak akkor, ha rendszeresen tisztítjuk, mert a madarak sem szeretnének algás wellnessmedencében lábat áztatni. A kerti növényeknél a korai hőség többféle gondot okozhat. A palánták hirtelen megnyúlhatnak vagy megéghetnek, a salátafélék gyorsabban magszárba indulhatnak, a borsó és más hűvösebb időt kedvelő növények hamarabb kifáradhatnak. A gyümölcsfák terméskezdeményei is érzékenyen reagálnak a szélsőséges időjárásra. A kertész ilyenkor úgy érzi magát, mint aki egy időjárási szabadulószobába került: egyszerre kell árnyékolni, öntözni, mulcsozni, figyelni a levéltetveket, és közben megőrizni a lelki békét. Ez utóbbi sokszor a legnehezebb. A legjobb válasz nem a pánikszerű locsolás, hanem a víz okos megtartása. Mulcs, talajtakarás, árnyékolás, szélvédelem, megfelelő ültetési idő és szárazságtűrőbb növények választása sokat segíthet. A talaj vízmegtartása a jövő kertjének egyik kulcsa lesz. A meleg hatására sok rovar hamarabb jelenik meg. Ez jó hír lehet a beporzás szempontjából, de a kártevőknek is kedvezhet. A levéltetvek, atkák és más apró, de annál bosszantóbb vendégek gyorsabban szaporodhatnak meleg, száraz időben. Ezzel párhuzamosan a hasznos rovaroknak is szükségük van élőhelyre: virágzó növényekre, búvóhelyekre, vegyszermentesebb kertrészekre. A steril, rövidre nyírt, virágtalan gyep ilyenkor olyan a beporzóknak, mint nekünk egy bezárt pékség reggel hétkor: elméletben ott van, gyakorlatban semmi haszna. A természet nem omlik össze minden forró májusi napon, de a gyakori szélsőségek hosszú távon alakítják az élővilágot. Egyes fajok jobban alkalmazkodnak, mások visszaszorulnak. Megváltozhat a virágzás ideje, a vonulás ritmusa, a szaporodás sikere, sőt az is, hogy mely fajok érzik jól magukat egy adott területen. A kérdés nem az, hogy volt-e már régen is meleg május. Volt. A kérdés az, hogy milyen gyakran, milyen hosszan, milyen intenzitással érkeznek ezek az időjárási szélsőségek, és mennyi ideje marad az élővilágnak alkalmazkodni. Mit tehetünk mi? A válasz nem világmegváltó, de nagyon is gyakorlati: több árnyék, több fa, kevesebb feleslegesen burkolt felület, vízmegtartó kertek, madáritatók, változatos növényzet, beporzóbarát ágyások, talajtakarás. A városi és kerti mikroklíma sok apró döntésből áll össze. A túl korai hőség olyan, mint egy kellemetlen vendég, aki nem várja meg, amíg megterítünk. Nem tudjuk mindig kizárni, de felkészülhetünk rá. És ha már májusban július van, legalább ne hagyjuk, hogy a kert és a város teljesen magára maradjon ebben a furcsa évszakcsereberében.

forrás: termeszeti.hu