Hőtűrő gyümölcsök

Miért bírják a régi gyümölcstájfajták a 40 Celsius-fokos hőséget is?

Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek országszerte az oltónapok, amikor a kerttulajdonosok régi gyümölcsfajtákat menthetnek meg. Az eseményekre a résztvevők gyakran hoznak magukkal oltóvesszőket idős, akár generációk óta meglévő fákról, amelyeket szakemberek segítségével új alanyokba oltanak. Az így létrejött fiatal fák nemcsak értékes genetikai örökséget hordoznak, hanem erős érzelmi kötődést is jelentenek gazdáik számára. A szakemberek az említett folyamatot fajtamentésnek nevezik, amely túlmutat a puszta növénytermesztésen – olvasható az Agroinform összefoglalójában. Nem csupán a genetikai sokféleség megőrzéséről van szó, hanem a hagyományos vidéki kultúra, a régi gazdálkodási formák és a helyi tudás továbbadásáról is. Magyarországon több mint nyolcvan államilag elismert gyümölcstájfajta létezik, ám a valóságban ennél jóval több lehet, hiszen sok fajtának helyi változatai is fennmaradtak. A régi fajták egyik legnagyobb előnye az alkalmazkodóképességük. Ezek a növények gyakran akkor is fennmaradtak, amikor gondozásuk megszűnt, így természetes szelekció révén váltak ellenállóbbá a változó időjárási körülményekkel szemben. Ehhez képest a modern, intenzív termesztésre nemesített fajták sokszor érzékenyebbek a szélsőséges időjárásra és az újonnan megjelenő kártevőkre. Éppen ezért a régi tájfajták megőrzése nemcsak hagyományőrzés, hanem a jövő mezőgazdaságának egyik kulcsa is lehet. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a tájfajták fennmaradása nem kizárólag intézményi feladat. Fontos, hogy a gazdálkodók és a kerttulajdonosok is részt vegyenek ebben a munkában. Ha valaki nem a legújabb, intenzív fajtát választja, hanem egy helyben bevált régi változatot ültet, azzal hozzájárul a genetikai sokféleség megőrzéséhez is. A helyi viszonyokhoz alkalmazkodott gyümölcsfák ugyanis gyakran jobban teljesítenek saját termőhelyükön, és megbízhatóbb termést adnak.

forrás: greendex.hu