Nem ugyanaz!

Fontos különbség a fogyasztható és minőségét megőrzi között

A dátumjelölések félreértelmezése egészségügyi kockázatot rejt. Vagy pazarláshoz vezet. Ha élelmiszert vásárolunk, az ár melletti legfontosabb információ nyilvánvalóan a lejárati idő: megesszük még ma, vagy hétvégére szánjuk? Netán hónapokig kibírja? Nem mindegy. Természetesen kötelező dátumot megadni a csomagoláson, és hogy ez mire utal, arra két fogalmat használnak: minőségét megőrzi, illetve fogyasztható. Fogyasztható: A laborhírek.hu cikkéből kiderül, hogy e fogalmak félreértelmezése az egyik végleten egészségügyi kockázatokat hordoz, míg a másikon pazarláshoz vezet: az európai élelmiszer-hulladék 10 százaléka a dátumjelölések téves értelmezéséből fakad. A fogyaszthatósági időt gyorsan romló termékeken (friss hús, felvágott, hal stb.) tüntetik fel, ezek fogyasztása a megjelölt dátum után szigorúan tilos, mert a bennük lévő baktériumok száma az egészségre veszélyes szintre emelkedhet. Magyarán nem minőségi, hanem élelmiszer-biztonsági kérdés, a fogyaszthatósági dátumot tehát nagyon komolyan kell venni, semmiképpen ne fogyasszunk „lejárt” terméket. Minőségét megőrzi: A minőségmegőrzési idő egészen más, ezt a tartósabb termékeknél (például tészta, konzerv, rizs) szokták alkalmazni. Nem biztonsági, hanem minőségi kategória, azt jelenti, hogy a gyártó eddig garantálja a megszokott ízt, állagot, aromát és beltartalmi értéket, az ilyen termék – megfelelő tárolás mellett – a megadott dátum után is biztonságos maradhat. A minőségmegőrzési idő lejárta tehát nem jelenti automatikusan azt, hogy az étel nem fogyasztható, veszélyes. Ilyenkor érdemes érzékszervi vizsgálattal – szaglás, megjelenés, állag – mérlegelni a kidobás helyett, ezzel is csökkentve a felesleges élelmiszer-pazarlást.

forrás: 24.hu