Grönlandi cápa

Egy titokzatos lény, ami nem nem ismeri az öregedést

Él egy különleges behemót az északi-sarkvidéki tengerek fagyos mélységeiben, egy rendkívüli élőlény, amelyről úgy látszik, mintha nem fogna rajta az idő és az öregedés vasfoga. A grönlandi cápa a gerinces fajok életciklus versenyében az abszolút rekordernek számít; még 2022 kora tavaszán norvég tengerbiológusok az egyik egészséges egyedről megállapították, hogy az 512. életévében jár, vagyis ivadékként még jó pár évvel a mohácsi csata előtt látta meg a napvilágot. A grönlandi cápa a földkerekség egyik legkülönlegesebb élőlénye, ami az ember számára rendkívül zord és mostoha környezeti körülmények, a fagypont körüli vízhőmérséklet és az örök sötétség világában is képes akár több száz évig elélni. Az Arktisz, illetve az Atlanti-óceán északi régiójának víztömegében, a szürkületi zóna nagy mélységeiben élő szellemszerű ragadozó, a grönlandi cápa néhány olyan élettani trükköt ismer, amellyel egyetlen más gerinces élőlény, így az ember sem rendelkezik. A grönlandi cápák egyes életfontosságú szervei szemmel láthatóan ellenállnak az öregedés pusztító folyamatának, míg más szerveik rezisztensek az idővel felhalmozódó szövetkárosodásokkal szemben – állítják a legújabb vizsgálatok. A kutatási eredmények némi betekintést nyújtanak abba, hogy ezek a cápák hogyan tudnak tovább élni a bolygó összes többi gerinces állatfajához képest. Ez egy olyan munka, ami egy napon elvezethet az ember elöregedő szerveinek kezelésére szolgáló terápiákhoz is – mondja Lily Fogg, a svájci Bázeli Egyetem biológusa, akit a New Scientist tudományos hírportál idéz. A grönlandi cápák tanulmányozásának ez lenne a végső célja – fogalmazza meg Lily Fogg a kutatásaik élettani jelentőségét. Az eddigi tudományos vizsgálatok bebizonyították, hogy a grönlandi cápák átlagos életciklusa elérheti a négyszáz évet, de ismertek olyan egyedek is, amelyek már több mint fél évezrede úszkálnak a fagyos arktiszi vizek nagy mélységeiben. A szaktudósok számára még mindig nagy és megfejtésre váró rejtély, hogy e cápák testszövetei hogyan képesek évtizedről évtizedre úgy regenerálni magukat, hogy elkerülik a sejtjeik öregedését. Lily Fogg és kutatócsoportja a grönlandi cápák szervei közül a szemeket vetették tüzetesebb vizsgálat alá. Mindeddig azt feltételezték a tengerbiológusok, hogy a grönlandi cápáknak rendkívül gyenge a látásuk, félig vakok, ráadásul egy gyakran a szemükön élősködő apró parazita rák miatt az egyedek jelentős része hamar teljesen el is veszíti a látását. Fogg és kollégái tíz grönlandi cápa szemszövetét vizsgálták meg, és ezek között akadt olyan minta, ami legalább 150 éves volt. A részletes vizsgálat azt találta, hogy a grönlandi cápák szeme minden sejtes és molekuláris eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy a cápák jól lássanak a szürkületi zóna sötét félhomályában is – írják a kutatók a Nature Communications tudományos szaklapban 2026. január 5-én megjelent tanulmányukban. A kutatók által megvizsgált szemszövetek úgy néztek ki, mintha ezeket elkerülte volna a természetes öregedéssel együtt járó elhasználódás, károsodás. Ez a grönlandi cápák szemében található DNS-javító mechanizmusok fokozott hatására vezethető vissza – mondja Lily Fogg, a tanulmány társszerzője és a Bázeli Egyetem biológus kutatója. Ez a különleges mechanizmus olyan károsodásokat javít ki, amelyek egyébként sejthalálhoz és szövetdegenerációhoz vezetnének. A grönlandi cápa genomjának egy korábbi vizsgálata szintén fokozott DNS-javító funkcióra mutatott rá – mondja Alessandro Cellerino olasz fiziológus. Úgy tűnik azonban, hogy a szemgolyókban működő öregedésgátló mechanizmus nem feltétlenül fordul elő a grönlandi cápa összes szervében. Az állat szívét vizsgáló kutatók azt találták, hogy e szervben ugyanúgy kimutathatók azok a tipikus változások, amiket az időmúlás okoz a szívizomzat szövetein más gerincesek és az ember szívéhez hasonlóan – írták a tudósok még tavaly december 23-án a bioRxiv.org preprint oldalra feltöltött tanulmányukban. – Az ellenkezőjére számítottunk – mondja Alessandro Cellerino, a tanulmány egyik szerzője és a pisai Scuola Normale Superiore munkatársa. Cellerino és csapata hat grönlandi cápa szívét boncolta fel és vizsgálta meg. A kutatók olyan szöveteket fedeztek fel, amelyek tele voltak azokkal a kemény hegekkel, amelyek az állatok öregedési folyamata során halmozódnak fel. Embereknél ez a fajta hegszövet a szív- és érrendszeri betegségek csalhatatlan jele. Rugalmatlanabbá teszi a szívet, ami megnehezíti a vér hatékony pumpálását, keringtetését. A kutatók a sejtkárosodás jeleit is kimutatták a cápák szívében, így például az energiát termelő mitokondriumok lebomlását és a sejtek regenerációs képességeinek a romlását. Cellerino szerint mindezek ellenére úgy tűnik, hogy a hegek, továbbá az egyéb deformációk ellenére a cápák szíve továbbra is jól működik. Még olyan károsodás esetén is képesek hatékonyan tovább pumpálni a vért, ami más állatoknál már garantáltan a szív leállását, működésképtelenségét okozná. A kutatók még nem tudják pontosan, hogy mi állhat e rendkívüli túlélőképesség hátterében, bár azt feltételezik, hogy a cápák testszövetei olyan védő hormonokat termelhetnek, amelyek segítenek a szívnek megbirkózni az életkorral összefüggésben fellépő degenerációkkal.

forrás: magyarnemzet.hu