Második otthon?

Kutatók találtak egy bolygót, ami hasonlít a Földre

Egy bolygó, amely alig nagyobb a Földnél, szinte azonos keringési periódussal, és egy csillag, amely megdöbbentően hasonlít a Napunkra. A Földtől mintegy 146 fényévre egy idegen csillag körül keringhet egy bolygó, amely jobban hasonlít a miénkre, mint szinte bármely más, eddig ismert égitest – írja az Euronews. A HD 137010 b jelű galaxist nemrégiben, az Astrophysical Journal Letters folyóiratban ismertették: a bolygó egy Naphoz hasonló csillag körül kering, és becslések szerint mindössze hat százalékkal nagyobb a Földnél. Különösen figyelemre méltó, hogy 355 nap alatt kerüli meg csillagát, ami mindössze tíz nappal kevesebb, mint egy földi év. ű Központi csillaga is nagyon hasonlít a Napunkhoz, ám nagyjából ezer fokkal hűvösebb és jóval kisebb a fényereje. Ennek az alacsonyabb sugárzási teljesítménynek következményei vannak. A bolygó a Föld Naptól kapott energiájának kevesebb mint egyharmadát kapja. A számított felszíni hőmérséklet ennek megfelelően fagyos: mínusz 68 és mínusz 70 Celsius-fok között van, ami inkább a Marsra, mint egy lakható bolygóra emlékeztet. A HD 137010 b így a lakhatósági zóna külső peremén helyezkedik el, tehát abban a tartományban, ahol elvileg lehetséges a folyékony víz jelenléte. Jelenleg azonban a felszíne minden valószínűség szerint teljesen jéggel borított, ugyanakkor az életnek kedvezőbb körülmények azonban nem zárhatók ki teljesen. Éghajlati modellek szerint, ha a bolygó sűrű, magas szén-dioxid-tartalmú légkörrel rendelkezne, az erőteljes üvegházhatás jelentősen felmelegíthetné a felszínét. Ilyen körülmények között akár folyékony víz is kialakulhatna, legalább időszakosan. Ahogy a kutatók hangsúlyozzák, a bolygó tehát nem feltétlenül egy holt jégből álló világ. Egy ilyen légkör akár a jövőbeli távcsövekkel is kimutatható lenne. Az előfeltétel azonban az, hogy a bolygó létezését először egyértelműen megerősítsék. A HD 137010 b első nyomai nem egy óriási obszervatóriumból, hanem a Planet Hunters nevű civil kutatási projektből származnak. Ennek keretében önkéntesek vizsgálják űrtávcsövek adatait, korábban észrevétlen bolygójelek után kutatva. Az alapot a Kepler űrtávcső (K2-misszió) archív adatai adták, amely 2009 és 2018 között több mint 500 ezer csillag fényességét figyelte meg – írja az Euronews. A HD 137010 esetében a Kepler 2017-ben mindössze egyetlen tranzitot észlelt: a csillag fénye körülbelül tíz órára enyhén elhalványult. Egy bolygó egyértelmű igazolásához általában több ilyen átvonulás szükséges, a jel időtartamából és mélységéből azonban a kutatók következtetni tudtak a bolygó méretére és keringési idejére. Ma már több mint hatezer exobolygót(olyan bolygó, amely a Naprendszeren kívül, egy másik, idegen csillag körül kering) ismerünk: ezek többsége azonban gázóriás vagy rendkívül forró világ, amely szoros pályán kering csillaga körül. A Naphoz hasonló csillagok körül keringő, Föld-szerű bolygók ritkák, és jellemzően annyira távoliak, hogy alig vizsgálhatók részletesen. Mi teszi különlegessé a HD 137010 b-t? Kozmikus léptékben szokatlanul közel van hozzánk, így sokkal könnyebben tanulmányozható, és fényes csillaga miatt ideális célpont lehet a jövőbeli légkörvizsgálatokhoz. A tudósok olyan gázokat kutatnak, mint az oxigén vagy a metán, amelyek biológiai folyamatokra utalhatnak. „És még ha ki is derülne, hogy a bolygó alkalmas az életre meglátogatni akkor sem lehetne. Galaktikus léptékben ugyan közel van, de a mai technológiával is sok tíz- vagy százezer évbe telne odajutni” – mondta Sara Webb asztrofizikus, a Swinburne University kutatója a Guardiannek.

forrás: mandiner.hu