Föld és Mars

Egészen meglepő, mennyire beleszól a Mars a Föld éghajlatába

Kiderült, hogy a Mars váratlanul fontos szerepet játszik a Föld éghajlatának alakításában. A Föld történetében millió éveken át váltják egymást a hidegebb (jégkorszakok) és a melegebb időszakok. Ennek hátterében elsősorban bolygónk pályájának és tengelyferdeségének lassú, de folyamatos változásai állnak. Ezeket a szabályos ingadozásokat Milankovitch-ciklusoknak nevezzük, és nem csupán a Föld–Nap rendszer belső sajátosságai hozzák létre őket. A Naprendszer környező bolygóinak gravitációja állandóan finoman kötélhúzás szerűen rángatja a Földet, módosítva annak pályaformáját, tengelyének dőlését és a forgástengely irányát. A csillagászok régóta tudják, hogy ebben a folyamatban a Jupiter és a Vénusz meghatározó szerepet játszik, egy új, részletes elemzés azonban arra mutat rá, hogy a jóval kisebb Mars hatása is meglepően jelentős. A Kaliforniai Egyetem asztrofizikusa, Stephen Kane vezette kutatócsoport nagyszabású számítógépes szimulációk segítségével vizsgálta a kérdést. A modellekben a Mars tömegét a nullától egészen a jelenlegi érték tízszereséig változtatták. Az eredmények pedig egyértelműek voltak: a vörös bolygó döntően befolyásolja a Föld éghajlati ritmusait millió éves időléptékben. A szimulációkban a legstabilabb elem a 405 ezer éves excentricitási ciklus* volt, amelyet a Vénusz és a Jupiter kölcsönhatása hajt, és egyfajta kozmikus metronómként működik. Ezzel szemben a jégkorszakok ütemét meghatározó, nagyjából 100 ezer éves ciklusok már erősen függenek a Marstól, pontosabban annak tömegétől: minél nehezebb a Mars a modellekben, annál hosszabbá és erőteljesebbé válnak ezek a ciklusok, ami a belső bolygók pályáinak szorosabb összekapcsolódására utal. Még látványosabb eredmény született, amikor a Mars tömegét gyakorlatilag nullára csökkentették. Ebben az esetben teljesen eltűnt a hosszú távú éghajlati ingadozásokat okozó 2,4 millió éves, alapvetően „nagy ciklus”, ami alapvetően befolyásolja, hogy bolygónk mennyi napfényt kap több millió év alatt. A Mars hatása a Föld tengelyferdeségében is kimutatható. A geológiai adatokból jól ismert, körülbelül 41 ezer éves ciklus – amely során a tengely dőlése 22,1 és 24,5 fok között ingadozik – szintén megnyúlik a Mars tömegének növekedésével. Ha például a vörös bolygó tízszer nehezebb lenne a valóságnál, ez az időszak akár 45–55 ezer évre is kitolódna, ami drámai módonmegváltoztatja az évszakok intenzitását, valamint a jégtakaró növekedésének és visszahúzódásának mintázatát. A kutatás nemcsak azt mutatja meg, hogy a Mars meglepően fontos szerepet játszik bolygónk éghajlatának alakításában, hanem túl is mutat a Naprendszeren. Segít ugyanis jobban megérteni a Föld-szerű exobolygók lakhatóságát is, hiszen rávilágít arra, hogyan formálhatja egy bolygórendszer belső felépítése az éghajlatot. Egy megfelelő pályán keringő, „jókor jó helyen” lévő szomszéd akár egészen stabilizálhatja is a klímát megakadályozva a teljes befagyást, vagy éppen kedvezőbb feltételeket teremtve az élet számára.

forrás: raketa.hu