Egyiptomi tárgy

Földönkívüli eszközre emlékeztet az ókori Egyiptom legrejtélyesebb tárgya

A Szakkarában felfedezett rejtélyes Sabu korong az ókori Egyiptom egyik legkülönösebb és legvitatottabb kőedénye, amelynek máig ismeretlen a funkciója . A Sabu korongot 1936-ban találták meg Szakkara nekropoliszában, Sabu sírjában. Sabu az első dinasztia idején, Kr. e. 3100–2900 között élt, és magas rangú tisztviselő lehetett. A lelet megtalálásakor a korong darabokra tört, de később restaurálták. Ma a kairói Egyiptomi Múzeum egyik kiemelt műtárgya. A sírt Walter Emery brit egyiptológus tárta fel. A mastaba – téglalap alakú, ferde falú, lapos tetejű sírépítmény – ékszereit és nemesfémjeit már korábban elrabolták. Ennek ellenére Sabu csontváza épen megmaradt egy fakoporsóban. A sírban számos kő- és kerámiaedényt, kovakő- és rézszerszámokat, két ökör maradványát, valamint a különleges kőkorongot találták. A korong átmérője 61 centiméter, magassága 10 centiméter. Anyaga metaszilárd kőzet, amely üledékes eredetű, de részben metamorfizálódott. Emery háromkaréjos, díszes tálként írta le. A pereméből három vékony, ívelt szárny emelkedik ki, amelyek felülnézetből egy propellerre, kormánykerékre vagy kerékagyra emlékeztetnek. Ali El-Khouli egyiptomi régész szerint a széles, lapos kőtálak gyakoriak voltak az első három dinasztia idején. A Sabu korong azonban formájával és kivitelezésével messze eltér a korabeli példányoktól. A Sabu korong különleges kialakítása sok találgatást szült. Volt, aki vízturbina alkatrészének, más idegen űrhajó hajtóműdarabjának tartotta. Egy modern elmélet szerint cefretartályként használhatták sörkészítéshez, gabona és forró víz tárolására. A legvalószínűbb magyarázat mégis az, hogy a korong az ókori Egyiptomban használatos lapos tálakhoz hasonlóan étel vagy olaj tárolására szolgált. A kifinomult megmunkálás és a ritka anyag arra utal, hogy nem mindennapi használatra készült, hanem a túlvilági életre szánt sírmelléklet volt. A Sabu korong a mai napig az ókori egyiptomi mesterművek és rejtélyes tárgyak közé tartozik. Egyszerre képviseli a technikai precizitást, az esztétikai igényességet és a szimbolikus jelentést, amelyek az egyiptomi sírművészetet jellemezték.

forrás: magyarnemzet.hu