(greendex.hu)
A bárányhimlő senkinek sem cseng ismeretlenül, hiszen az egyik leggyakoribb cseppfertőzéssel terjedő gyermekbetegség. Kell félnünk tőle? Hogyan kezeljük? Mi a helyzet az oltással? Felnőttként hogyan hat ránk? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket válaszolunk meg cikkünkben.
A varicella-zoster vírus elsősorban a gyermekkorban okoz tüneteket, ezeket is általában 3 és 10 éves kor között. Persze nem kirívó eset a felnőttkorban elkapott fertőzés sem.
Ez a rendkívül ragályos betegség cseppfertőzéssel terjed, általában 15 éves korig átesnek rajta az oltást nem kapók. A csecsemők ritkán kapják el, ugyanis az anyatej miatt immunitást élveznek.
A bárányhimlőjárványok általában télen és tavasszal robbannak be, mint általában a vírusok: aki egyszer átesett a fertőzésen, jó eséllyel egy életre védett marad.
A betegség „bárány” előtagja arra utal, hogy habár rendkívül fertőző, annál szelídebb: enyhe lefolyású, magától gyógyul.
A bárányhimlő története
Korábban úgy gondolták, hogy a fertőzés a fekete himlő enyhébb lefolyású változata. Elsőként a neves perzsa tudós, Muhammad ibn Zakarijja r-Rázi írta le mint külön betegséget. Később az európai Giovanni Filippo részletezte a betegséget. Mindez mégis hiábavaló volt, ugyanis évszázadokig gondolták azt az emberek, hogy nem külön betegségről van szó.
Végül az 1700-as évek közepén egy angol orvos, William Heberden bizonyította be, hogy különálló betegségről beszélhetünk.
Hogy néz ki a bárányhimlő?
Általában a fejen, a törzsön és a hason viszkető piros „göbök”, hólyagok jelennek meg, amelyek később átterjednek az egész testre. Ezek aztán elgennyesednek, megszáradnak, pörkösödnek és elkezdődik a gyógyulás folyamata.
Nem véletlenül mondják, hogy nem szabad vakarni, ugyanis ebben az esetben maradandó nyomot hagyhatnak a pöttyök.
Bárányhimlő felnőtteknél
A felnőttek mintegy 5 százaléka fogékony a bárányhimlőre. És miért is veszélyesebb felnőttkorban?
Gyerekként jobban viseljük a betegséget, és hamarabb véget is ér. Emellett a komplikációkat is nagyon fontos megemlíteni, ugyanis komoly tüdőgyulladás is kísérheti a betegséget. Extrémebb esetben a központi idegrendszerben is kárt tehet a vírus, akár bénulást is okozhat.
Az eredeti írást itt találja.