Európában a 19. század közepén a férfiak testmagassága még mindössze 165 centiméter volt, manapság ellenben ez már elég alacsonynak számít, figyelembe véve, hogy az átlagos európai férfi 177 centiméter magasra nő. De mitől nőhettünk ekkorát ilyen gyorsan, és meddig nyúlik még az emberiség?

Bár a legtöbben talán a genetikára, egyfajta természetes kiválasztódásra, vagy az evolúcióra gyanakodnának, a kutatók szerint ezeknek meglehetősen kis szerepük van az ember testmagasságának alakulásában, amit valójában mindössze egyetlen dolog határoz meg: a táplálkozás. Emellett még megemlíthetjük a pusztító járványok hiányát is, hiszen a betegségek relatíve alacsony mértéke miatt a testünk többet is tud profitálni a minőségi táplálkozásból. Hogy ezeknek a tényezőknek mennyire nagy hatása van a magasság alakulására, azt színtisztán látható, ha megvizsgáljuk, hogyan alakult az emberek magassága az egyes korokban.

1346 és 1353 között a Fekete Halálként emlegetett pestisjárvány Európa lakosságának mintegy 60%-át kipusztította, következésképpen akik életben maradtak, az addiginál sokkal több élelemmel rendelkeztek, emellett pedig kevésbé zsúfoltan éltek, ami miatt a járványok is nehezebben tudtak már terjedni. Az eredmény: az emberek a 15. és a 16. században magasabbra nőttek, Angliában például annyira meglódult a szekér, hogy a férfiak átlagos testmagassága mindössze 3,81 centiméterrel maradt el a mai, 175 centis magasságtól.

A 17. században azonban nagyot fordult a világ: a kis jégkorszak miatt kevesebb termés, a harmincéves háború, az angol polgárháború és XIV. Lajos agresszív külpolitikája az emberek életkörülményeire is rányomta a bélyegét, így a testmagasság radikálisan visszaesett. Ebben az időszakban a francia férfiak átlagos magassága mindössze 162 centiméter volt, ami közvetlenül vezetett ahhoz, hogy a férfiak elkezdtek magassarkú cipőt hordani. A hagyomány a férfiak körében később kikopott, a nők ellenben örömmel vették át a szokást.

Alacsony Napóleon?

Közkedvelt hiedelem, hogy Bonaparte Napóleon alacsony ember volt, aki tulajdonképpen az egész világhódító hadjáratával csak ezt a "hátrányát" igyekezett ellensúlyozni (lásd. Napóleon-komplexus). Ez nagyrészt a kor kedvelt karikaturistájának, James Gillraynek köszönhető, aki előszeretettel ábrázolta a francia uralkodót törpeként. A valóság ezzel szemben az, hogy Napóleon a maga 168 centiméteres magasságával jóval magasabb volt, mint a kor átlagos francia férfija (164 centiméter), de még európai viszonylatban is az átlagnál valamivel magasabbnak számított.

Az 1850-es években Európa férfi lakosságának az átlagos testmagassága még mindig csak 165 centiméter volt. A táplálkozás szerepét jól jelzi az a John Komlos, a Müncheni Egyetem professzora által készített tanulmány, amely kimutatta, hogy ebben az időben a brit Sandhurts katonai akadémia kadétjai, akik jellemzően a felsőbb osztályokból származtak, átlagban 22 centiméterrel voltak magasabbak a Marine Society kadétjainál, ahol az alsóbb rétegből származókat oktatták.