Mindig is irigykedve nézted túrázás során a gombászok telepakolt kosarait? Te is szívesen belevágnál a gombászásba? Amint feltárul előtted a gombák csodálatos világa, garantáltan magával ragad! Adunk néhány tippet a biztonságos kezdéshez: itt a nagy gomba kalauz!

A vadon termő gombákkal megismerkedni a természetkedvelők, az önellátásra törekvők, a fotósok és az ínyencek számára is remek hobbi lehet. A nedves avarban gombákat keresgélni igazán meditatív kikapcsolódás, ha pedig sikerrel járunk, még a vacsorának való is összejöhet. Ha szerencsésen alakul a kora őszi csapadékmennyiség, akkor szeptembertől novemberig számos ehető és érdekes gombával találkozhatunk az erdőkben és a mezőkön.

A gombagyűjtés törvényi szabályozása azonos a vadon gyűjthető növényekével, azaz naponta személyenként maximum 2 kg/fő gyűjthető állami tulajdonú, nem védett erdőkben, mezőkön. Védett és magánterületen a gomba gyűjtéséhez engedély szükséges. Szarvasgomba csak vizsgázott kutyával, adott területre vásárolt engedéllyel gyűjthető. Ezt a munkát inkább hagyjuk a profikra! Mielőtt belevágnánk, meg kell jegyeznünk, hogy a gombászás komoly szakértelmet igényel. Fontos betartanunk bizonyos szabályokat, hogy saját és családunk életét ne veszélyeztessük.

Gombakisokos

A gombák országába számos egy- és többsejtű élőlény tartozik, amelyek sajátos tulajdonságaik révén a növények és az állatok mellett külön csoportot alkotnak. A gombák sejtjeit – a növényekéihez hasonlóan – sejtfal borítja. A sejtek azonban nem tartalmaznak klorofillt, így fotoszintetizálásra, a napenergia megkötésére nem képesek. A gombák – az állatokhoz hasonlóan – szerves anyagok lebontásából táplálkoznak. Ebből adódóan pótolhatatlan szerepet töltenek be az ökoszisztémák tápanyagkörforgásában, a talajok kialakulásában és számos élelmiszeripari folyamatban is. A gombák közé tartoznak például a kovászban előforduló élesztőgombák és a camembert sajt penészgombái is, most azonban a talajfelszínen előbukkanó, ehető nagygombákra fókuszálunk.

A nagygombák gyűjthető része a szaporodást szolgáló, jól látható termőtest, amely megfelelő körülmények között fejlődik ki. A tápanyagok felszívására a talajt sűrűn átszövő micéliumhálózat szolgál. A gombák élhetnek kölcsönösen előnyös gyökérkapcsolatban növényekkel, élősködhetnek élő fán, vagy táplálkozhatnak holt anyaggal is, például korhadt fával vagy a talajba jutó szerves anyagokkal is.

A gombagyűjtés szabályai

A legfontosabb, hogy ismerd fel a gyilkos galócát és a gombamérgezés tüneteit!

Sajnos Magyarországon minden évben sok olyan gombamérgezés történik, amely megelőzhető lenne, egy részük mégis halállal végződik. Minden természetjárónak fel kellene ismernie a gyilkos galócát, ugyanis elég egy apró falat belőle, és máris megvan a tragédia. Ez a gomba felismerhető sárgás–olajzöldes kalapbőréről, fehér bocskoráról és gallérjáról, fehér lemezeiről és kígyóbőrszerű tönkmintázatáról.

Más, ritkább gombafajok is okozhatnak komoly mérgezést. Ezekkel is érdemes megismerkedni gombászkarrierünk elején. Gombamérgezésre utaló jelek lehetnek a gyomorgörcs, a hányás, a hasmenés. De a mérgezés hatására izzadást, remegést, valamint különböző idegrendszeri tüneteket – például hallucinációt – is tapasztalhatunk. A tünetek a gomba fogyasztása után közvetlenül vagy órákkal később is jelentkezhetnek. Mérgezés gyanúja esetén azonnal hívjunk mentőt, és kezdjük meg a beteg ellátását! A szakszerű és időben érkező orvosi segítség életet menthet.

A gombahatározás felkészültséget igényel

A gombákat megismerni leginkább a természetben lehet, hiszen nemcsak kinézetük, hanem számos más tulajdonságuk is fontos lehet azonosításukban. A gombák határozóbélyegei azok a tulajdonságok, amelyek segítenek elkülöníteni egymástól a különböző fajokat. Ezek közé tartoznak a megjelenés szezonja, a kalapbőr és a tönk színe, mintázata, tapintása, a lemezek elhelyezkedése, a gallér és a bocskor megléte vagy hiánya, a gomba illata vagy szaga is. Mivel a gombák eltérő életmódúak lehetnek, lényeges határozóbélyeg élőhelyük is, ahol a gombát találtuk. Bizonyos gombafajok meghatározott fafajokkal élnek gyökérkapcsolatban, míg mások elhalt fán vagy füves mezőn fordulnak elő.

„Fényképről lábosba nem határozunk”– hangzik az intelem, amikor valamelyik gombász vagy vadnövényes csoportba gombafotót posztolunk, és megkérdezzük, hogy a szóban forgó gomba ehető-e. 

Gombahatározáskor semmiképp se támaszkodjunk önjelölt szakértők véleményére vagy rossz minőségű, interneten keringő fényképekre! Addig, amíg nem ismerünk fel biztonsággal pár gombafajt és mérgező hasonmásaikat, a gyűjtött gombát csak gombaszakellenőri vizsgálat után fogyasszuk el! Magyarországon kiterjedt szakellenőri hálózat működik. Gombaszezonban nagyobb településeken a piacokon, kisebb településeken magánházaknál történik az ingyenes vizsgálat. A nagygombák között számos védett faj is található, amelyeket a védett növényekhez hasonlóan tilos leszedni. Azonban segíthetünk elterjedésük feltérképezésében azzal, hogy a róluk készített fényképeket és megtalálásuk helyének GPS-koordinátáit feltöltjük az erre a célra létrehozott csoportba.

Hogyan kezdjünk gombászni?

A gombászást ajánlott szakember segítségével elkezdeni. Csatlakozhatunk tapasztalt gombagyűjtő ismerőseinkhez, de számos lehetőségünk van akkor is, ha a baráti körben még nem terjedt el ez a hobbi. Bejelentkezhetünk gombásztúrára is, ha pedig komolyabban elmélyednénk a gombák világában, beiratkozhatunk egy lakossági gombásztanfolyamra, vagy akár egy gombaszakellenőri végzettséget adó OKJ-képzésre is. Ez utóbbi keretében terepen szerezhető gyakorlati ismeretekre, valamint tantermi órákon átadott elméleti tudásra is szert tehetünk. Elsősorban a budapestiek számára érhető el könnyen a Nagy Vásárcsarnokban látható állandó gombakiállítás, de ezenkívül országszerte több rendezvényhez kapcsolódóan szerveznek gombakiállítást, gombabemutatót.