A globális felmelegedés, a klímaváltozás és a sarki jég olvadása már régóta a köztudatban keringő témák. De vajon tisztában vagyunk azzal, hogy mit szabadíthatunk magunkra, ha felolvad az örök jég birodalma? A hosszú távú következmények megjósolhatatlanok, de amennyire lehet, igenis felkészülhetünk a következményekre. Mi történik, és mit tehetünk, ha veszélyes vírusok olvadnak ki? Fel vagyunk készülve egy újabb világjárványra, vagy ez is csak felesleges rémhírkeltés? Miért fontos kutatásokat végezni, miért nem hagyják a jég alatt szunnyadni a vírusokat és a baktériumokat? Mi köze ennek az illegális elefántcsont-kereskedelemhez? Mi az a magbank, és miért probléma, ha sérül az intézménye? Cikkünkben a fenti kérdésekre kerestük a válaszokat.

Mit rejt a jég?

Nem titok, hogy a bolygó folyamatosan melegszik, és lassan, de biztosan olvadnak a gleccserek, a sarki jég és a permafroszt. Utóbbi az a talajréteg, amely legalább két éven keresztül fagyott állapotban van, és a hőmérséklete 0°C vagy ez alatti.

A magasabb hőmérsékletnek köszönhetően az egyre olvadó örök jég fogságából nemcsak elfeledett vagy ismeretlen vírusok és baktériumok bukkanhatnak elő, hanem a talajban előforduló szerves anyagok is elkezdenek lebomlani a levegő oxigénjének hatására, ezáltal szén-dioxidot és metánt bocsátanak ki. Így indul el az ördögi kör. Hiszen ezek az üvegházhatású gázok még melegebb klímát generálnak, amely gyorsítja a permafroszt olvadását.

A vírusok élnek?

A vírusok nem élnek. Nanoméretű élősködők, amelyeknek az életben maradáshoz szükségük van gazdatestre. Ez lehet növény, gomba, állat vagy ember. A vírus a gazdatest biokémiai folyamatait használja a szaporodáshoz. 

Mi a különbség a vírus és a baktérium között? A fentiekben leírtakkal szemben a baktérium mikroméretű, önálló életre és szaporodásra képes sejt, amelyből rengeteg fajta létezik. Nem csak káros baktériumok léteznek, hanem vannak „jó fiúk” is. Amikor antibiotikumot szedünk, érdemes egyidejűleg probiotikumot is fogyasztani, mert ez pótolja a bélben a gyógyszer által elpusztított hasznos baktériumokat.

A vírusok és a baktériumok többsége 60°C felett elpusztul, mert ekkor az RNS-ükben lévő kötések felszakadnak, viszont a hidegben csak elszunnyadnak. 

Lépfene Szibériában

A lépfene állatbetegség, amelyet a Bacillus Anthracis nevű baktérium okoz, és a megfertőzött állatról képes átterjedni az emberre is. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a betegség emberről emberre nem terjed! A lépfene antibiotikummal, főként penicillinnel jól gyógyítható.

Szibériában a 20. században több mint egymillió rénszarvas pusztult el a kórban, de az elhullott tetemeket később elfedte a jég. Azonban 2016-ban elkezdtek kiolvadni, és a betegség újra aktiválódott, így megfertőzte a közeli nomád pásztorkodással foglalkozókat. Több tucat ember megbetegedett, egy tizenkét éves fiú bele is halt a betegségbe.

Probléma, hogy a fagyott talajba nem lehet mély sírokat ásni, így a halottak és az elhullott állatok teste egyaránt hamar előkerül, ha beindul az olvadás. Szibériában a lépfene mellett felütötte fejét a bubópestis és a fekete himlő is, míg Alaszkában a spanyolnáthát okozó vírus jelenlétét fedezték fel.

Kérdés azonban, hogy az előkerülő vírusok valóban képesek-e fertőzni, és egyáltalán veszélyesek-e az emberekre? A spanyolnáthát okozó vírus örökítőanyagából már csak töredékek maradtak, így önmagában már nem volt képes fertőzni. A több évszázadig vagy évezredig a jég alatt lapuló kórokozók könnyen legyengülhettek a fagy fogságában, és káros lehet számukra a fény vagy a levegő oxigéntartalma is. Azért fontos kutatni őket, hogy tisztában legyünk a kockázattal. Ne becsüljük alá a lehetséges betegségek okozóit, de globális pánikot se generáljon egy már fertőzésre képtelen vírus!

Jön a következő járvány?

Ha valóban kiolvadna egy veszélyes vírus a permafroszt alól, nem könnyíti a helyzetet az a tény sem, hogy az olvadások miatt nagyon sokan vándorolnak a jég alól felszabaduló területekre. A földben rejlő ásványkincsek és nyersanyagforrások sokak számára csábítóak lehetnek, elősegíthetik azt, hogy egy felbukkanó kórokozó hamar elterjedjen a Földön, és járványt okozzon. Ahogy a koronavírus esetében is tapasztalhattuk, a betegség a globalizációnak köszönhetően hamar eljutott a világ minden szegletébe.

Audrée Lemieux, az Ottawai Egyetem kutatója szerint a felmelegedés miatt olyan élőlények is északabbra vándorolhatnak, amelyek ezt eddig nem tették, ezáltal gazdatestként funkcionálhatnak a vírusok számára. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a vírusnak és a gazdatestnek egyszerre kell ugyanazon a helyen lennie a megfelelő körülmények között, hogy járvány törhessen ki. 

Jean-Michel Claverie, az Aix-Marseille Egyetem biológusa leginkább a fekete himlő elterjedésétől tart. A hetekig tartó hányással, lázzal és a bőrön felbukkanó rettentő elváltozásokkal járó betegség vakságot is okozhat. A fekete himlő a 18. században pusztított, ekkor alaposan megtizedelte Európa lakosságát, évente mintegy 400 000 ember halálát okozva. A betegség hiába tűnt el ideiglenesen a Föld színéről, „biztos, ami biztos” alapon az Amerikai Egyesült Államokban már engedélyeztették a kór ellen kifejlesztett gyógyszert.