"  Csengeyre rendszerváltó író-politikusként emlékezünk elsősorban, zárójelben megjegyezve, hogy egy lemez erejéig dalszövegeket írt barátjának, míg Cseh Tamás dalainak világát óhatatlanul is Bereményi Gézával kötjük össze. A bennfentesek esetleg megemlékeznek az egyetlen kivételt képező műsorról (majd lemezről), amelyet nem a jól ismert szerzőpáros alkotott, de a recepció ennyiben többé-kevésbé kimerül. Valóban, a közös munka kézzel fogható gyümölcse mára a Mélyrepülés maradt, de ennél azért lényegesen több közös vállalkozásuk volt a nyolcvanas években, ezek - a teljesség igényét nélkülöző - ismertetésére teszek most kísérletet. Ismeretségük - levelezésük tanúbizonysága szerint - már a hetvenes évek végéről fakad. Ekkorra a szekszárdi születésű Csengey már túl volt négy év hajózási szakközépiskolán Budapesten, katonaságon Ercsiben, különböző szekszárdi alkalmi munkákon. Korántsem meglepő, hogy Cseh Tamás dalai, illetve Bereményi Géza szövegei felkeltették az érdeklődését. Már a Fehér babák takarodója című műsorral is kiemelten foglalkozott, de az 1979-ben színpadra kerülő Frontátvonulás volt az, amire - sokakkal egyetemben - a szerzőpáros legkiforrottabb munkájaként tekintett. Tamás értelmezését, véleményét is kikérve '79 végén az egyetemi újságba írt a dalokról és az új műsorról rövid esszét, mely azonban szerkesztői döntés értelmében nem jelenhetett meg. Erről 1979 decemberében így számolt be Tamásnak írt levelében: Mondtad, hogy a Frontátvonulás körül voltak problémák, és hajlamos voltam azt hinni, hogy bizonyos fórumok tabuvá nyilvánították a rólatok dalaitok mélységének igényével szóló munkákat. (Elég kézenfekvő is, hogy azok a bizonyos fórumok legszívesebben - mondandótokat kiherélendő - a sztárok műanyag dobogóján látnának benneteket, értetlen tinédzserektől körülvéve.)"

- Csengey Balázs -