Cseri Tamás, a Mezőkövesd Zsóry középpályása beszélt korábbi kicsapongó életéről, az Európa-bajnokságról, barátja, Kalmár Zsolt sérüléséről, valamint visszaemlékezett arra, amikor lemondtak róla.

– Mi ment a moziban?
– A címét sajnos nem tudom a filmnek, kutyák és macskák szerepeltek benne, a lényeg, hogy a nagyobbik lányomnak, Zoja Pannának tetszett – mondta a lapunknak adott interjújában Cseri Tamás, a Mezőkövesd Zsóry 33 esztendős középpályása.

– Sikerült kipihennie magát? Összesen kilenc napja volt szusszanni.
– Igen, teljes leállás volt, a családnak szenteltem minden percemet.

– Ha már család... Feleségének, Boglárkának valóban sokat köszönhet?
– Igen! Nem véletlenül mondják, minden sikeres férfi mellett ott egy nő, aki mindenben segíti és támogatja – az én esetemben is egyértelműen igaz. Mielőtt megismertem, szerettem szórakozni, éltem a fiatalok életét, nem a labdarúgás állt az első helyen. Megismerkedésünk után jó útra terelt, és megajándékozott két gyönyörű kislánnyal, Zoja Pannával és Zora Pankával, sőt úton van a harmadik gyermekünk, aki szintén kislány lesz.

– Ha korábban komolyabban áll a futballhoz, többre viszi?
– Ezt nem tudhatjuk, az azonban biztos, hogy nem bántam meg semmit – későn érő típus vagyok. De volt, hogy nem is álltak mellettem, például amikor huszonegy évesen visszatértem Győrbe: az egyik Ligakupa-meccsen elszakadt a keresztszalagom, és a vezetők nem bíztak bennem, lemondtak rólam. Más kérdés, hogy a műtétem remekül sikerült – lekopogom, azóta sincs semmi baja a térdemnek –, a rehabilitációm szintén, négy és fél hónap után újra játszhattam. A legtöbb szakember azt mondta, ez kockázatos, még túl korai játszanom. Hazardíroztam, de bejött. Nem bántam meg semmit az életemben, a korábbi bulizós énemet is vállalom.