Mára eljutottunk oda, hogy a "Holnap hívlak. Melyiken?" - párbeszéd már nem a vezetékes vagy mobiltelefonra vonatkozik, hanem valamelyik csevegőfelületre vagy alkalmazásra.
    Azt közölték: folyamatosan figyelemmel kísérik a kommunikációs csatornák használatát. Ez alapján megállapítható, hogy a vezetékes telefonon 2005-ben beszéltünk a legtöbbet, azóta 80 százalékkal csökkent a használata: két évtizede még 10 milliárd perc volt a magyarországi éves teljes beszédforgalom, ez 2023-ra kétmilliárd percre apadt.

    Az NMHH szerint a mobiltelefon visszaszorulása később kezdődött: míg a csúcsévben, 2018-ban másfél milliárd SMS-t küldünk, tavaly már csak egymilliárdot.
    A mobiltelefonon folytatott beszélgetések percei 2021-ben tetőztek - akkor egy magánelőfizetésre átlagosan havi 321 percnyi indított hívás jutott -, azóta pedig ez a szám folyamatosan csökken, 2023-ra 304 percre - írták. Hozzátették:  nem a mondanivalónk lett kevesebb, hanem a kommunikáció tolódott el a csevegőalkalmazások felé.
    Az internethasználók körében végzett 2023-as NMHH-felmérés eredményei szerint a netezők mindössze 4 százaléka nem használja az internetet sem üzenetküldésre (csetelésre), sem hanghívásra, sem videótelefonálásra.
    A többség - 57 százalék - mindhárom módon kommunikál bizonyos időközönként, és a csetelés inkább a magánjellegű kommunikációban gyakori: erre a célra az internetezők 93 százaléka használja, miközben munkával kapcsolatos kommunikációra csak 53 százalék.

    Ugyanakkor az üzleti életben vagy az oktatásban mindennapossá vált videótelefonálás lényegében ugyanolyan bevett eszközzé vált a munkában, mint a kép nélküli internetes telefonálás - fűzték hozzá.
 

   Úgy folytatták, hogy a hagyományos telefonos kommunikáció kiváltására számos alkalmazás és program született, manapság is szinte hetente jelennek meg újabb és újabb fejlesztések, ezek közül a magyar internetezők legnagyobb számban a Messengert, a Vibert és a WhatsAppot használják hanghívásra és csetelésre.
    A kutatás szerint amint az az új szolgáltatások igénybevételénél gyakori, az innováció a fiatal korosztályokban terjed el először, az idősebbek jobban ragaszkodnak a hagyományoshoz.

    Az online kommunikációs eszközöknél ugyanezt figyelhetjük meg: míg a 15-20 évesek alig 3 százaléka egyáltalán nem csetel, a 65 feletti korosztályban ez az arány 13 százalék; internetes telefonálással a legfiatalabbak csupán 28, a nyugdíjaskorúaknak viszont 41 százaléka nem él.
    Ezzel szemben "hagyományos" mobilhívást (magáncélból) a 15-20 évesek 35 százaléka egyáltalán nem szokott folytatni, miközben az idősebbeknek csak 24 százaléka - olvasható az NMHH kutatásában.