Debrecen történelmi belvárosában elképesztő mennyiségű kultúrtörténeti nevezetesség és látnivaló jut szinte minden egyes négyzetméterre. A műemléképületek, múzeumok és szobrok mellett a város gazdag kulturális örökségét immár négy látványos falfreskó is őrzi. Az új turisztikai attrakciók nemcsak egyszerűen dekorálják a várost, hanem fontos üzenetet is adnak számunkra arról, hogy mi Debrecen.

A világ nagyvárosaiban komoly hagyományai vannak a tűzfalfestésnek, elég New Yorkra, Párizsra vagy akár Budapestre gondolni, ahol a város látképéhez ma már szorosan hozzátartoznak a hatalmas tűzfalakra álmodott látványos grafikák. Ha a műfaj történetét kutatjuk, gyakorlatilag a civilizáció kezdeteihez is visszanyúlhatnánk, hiszen már az ősember is dekorálta a lakhelyéül szolgált barlang falait. Ha mégis a street art szorosan vett műfaji kereteit nézzük, mégiscsak kortárs művészeti irányzatról beszélhetünk, ami az elmúlt évtizedekben indult hódító útjára azzal a szándékkal, hogy művészetet csempésszen az utcákra és a közösségi tereket nyitott galériává alakítsa. Ebbe a nemzetközi trendbe kapcsolódott be Debrecen 2021-ben, amikor megjelent az első falfestmény a városban a Bethlen Gábor Közgazdasági Technikum Kálvin térre néző tűzfalán, melyet idén három másik követett. A kissé eldugott helyszíneken található alkotások olyan történeteket mutatnak meg, amelyek kevéssé ismertek, ezzel késztetve rá az érdeklődőket, hogy egyrészt kutakodjanak a város története, kulturális öröksége után, másrészt járják be a város azon szegleteit is, amelyeket egyébként nem keresnének fel. Az új turisztikai látványosságok ugyanakkor nemcsak egyszerűen kedvesek a szemnek és dekorálják a várost, de fontos üzenetet is adnak a látogatók számára.

Debrecen első falfestménye a Református Nagytemplom és a nagy múltú Református Kollégium szomszédságában 2021-ben készült el. Az alkotást a Debreceni Szakképzési Centrum készíttette a helyi nyomdászat megalakulásának 460-ik évfordulójára, így nem meglepő, hogy a tűzfalra egy könyv borítója került. Az egész falat beborító alkotás Werbőczy István Hármaskönyvének a magyarra fordított címlapját ábrázolja. A könyv a 16. századi Magyarország szokásjogainak gyűjteményét tartalmazta, magyar nyelvű fordítását 1565-ben az Alföldi Nyomda jogelődjében nyomtatták.

A művész és a város címmel 2023. júliusában készült el Debrecen második falfestménye, ami a Piac utca 28. szám alatti épület Gambrinus köz felé eső tűzfalán kapott helyet. A 28 méter magas alkotáson megjelenik a Simonffy utcai iker bérpalota, valamint előterében a művész, László Ákos, akinek mappájából éppen a Református Nagytemplom grafikai vázlata csusszan ki. Mellette pedig egy Ady-idézet olvasható: "Mi Köt ide engem / Hol nem szeret senki? / Ez idegen helyen / Mit tudok szeretni? / Ha elmegyek innen / Minek vágyom vissza? / Lefekvő órámban / Miért fakadok sírva?" A falfestményen látható László Ákos Debrecen egyik népszerű alakja, egy olyan igazi debreceni, aki bár nem itt született, de itt talált otthonra és ily módon a debreceniség hagyományait hitelesen tudja megjeleníteni.

A harmadik falfestmény egy ikonikus Piac utcai kereskedőház udvarán kapott helyet. A Piac utca 39. szám alatt álló Rickl-ház udvarát 2023. szeptembere óta díszíti a 90 négyzetméteres freskó, ami egy 19-20. század fordulójáról származó képeslapot ábrázol rajta Debrecen főutcájával. A falfestményen rengeteg helytörténeti érdekesség jelenik meg a villamos elődjének számító gőzvontatású városi vasúttól a Török Császárhoz nevű üzletig, amelyet Szabó Magda anyai felmenői, a Rickl-család üzemeltetett és amely csaknem 130 évig volt meghatározó pontja Debrecennek. Az üzlet helyén napjainkban egy hangulatos kávézó, a Wellington & Pie működik, mely berendezésével – és a Déri Múzeum jóvoltából a falfestményhez készült kiállítással – megidézi az egykori bolt szellemét.

A Bajcsy-Zsilinszky utca és a Hal köz közötti átjáróban, a Sesztina-udvarban készült el 2023. október elején a város negyedik falfestménye. A 22 négyzetméteres freskót a másik három alkotást is jegyző Grafik Trafik csapata készítette, akiket annyira meghatott az az élénk érdeklődés, amely a falfestményeket övezi, hogy úgy döntöttek, szeretnének egyet ajándékba adni a városnak. Így készült el a Sesztina-udvarban látható freskó, amely az évszázadokkal ezelőtti Debrecent ábrázolja a szántóföldeken dolgozó emberekkel, a korabeli cívisházakkal, valamint akkori négy templomával: a Nagytemplommal, a még hagymakupolás Kistemplommal, a Szent Anna- és az Ispotály-templomokkal. A falfestmény egy régi rézmetszet alapján készült, melyet ismeretlen diákok készítettek. Az 1800-as évek elejére kalandoz az, aki ellátogat a Sesztina-udvarba, egy olyan korba, amikor Debrecen az ország legnépesebb városának számított.

Erdei Nóra