Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) kancellárja arra emlékeztetett köszöntőjében, hogy amikor három évvel az egyetemi integráció után, 2003-ban létrejött az önálló Fogorvostudományi Kar (FOK), számos komoly infrastrukturális beruházásra volt szükség a megfelelő magyar és angol nyelvű képzés biztosításához, melyeket rövid időn belül meg is tudtak valósítani. A kar bizonyított, a folyamatos fejlődésnek köszönhetően a fogorvosképzés nemzetközi viszonylatban is megállja a helyét és egyre jobb eredményeket tud felmutatni az oktatás, a kutatás és a betegellátás terén, amire a kar alapítói is büszkék lehetnek.

- Gratulálok az elmúlt húsz évhez, a csodálatos fejlődéshez, a kitartó munkához. A mai dékáni vezetés is képes volt folytatni ezt a munkát, amihez a jövőben is minden támogatást biztosítunk – jegyezte meg Bács Zoltán.

Bár a Fogorvostudományi Kar az egyik legfiatalabb kara a Debreceni Egyetemnek, mégis rendkívül mozgalmas múlttal és jelentős oktatási hagyományokkal rendelkezik, ami nem pusztán egy papíron kimondott döntés volt 2023. szeptember 1-én, hanem egy csaknem hetven éves fejlődés eredménye. Ezt az időszakot Kelentey Barna, a DE FOK Konzerváló Fogászat nem önálló Tanszék docense, a kar épületében megtalálható múzeum megálmodója és felelőse foglalta össze, visszaemlékezve a fogorvosképzés múltjára, a régi vezetőkre, az akkori körülményekre, bemutatva a karrá válás előzményeit.

Márton Ildikó karalapító dékán, Magyarország egyetlen Fogorvostudományi Doktori Iskolájának az elindítója és sokáig vezetője, ciklusának bemutatásakor elmondta, hogy 2000-ben a Debreceni Egyetem akkori rektora, Fésűs László kérte meg, hogy állítson össze egy pályázatot, akkor még csak a Fogorvostudományi Intézet vezetésére.

- Három feladatot kaptam az egyetem vezetésétől: az angol nyelvű fogorvosképzés azonnali beindításának megszervezését, a karrá válás folyamatának véghezvitelét és az angol nyelvű képzés indításához szükséges, új épületegyüttes felépítésének szakmai irányítását – árulta el Márton Ildikó előadásában.

A 2004-ben átadott új épület lehetővé tette a hallgatói létszám növelését, így 2009-re az angol nyelven tanulók száma a kezdeti kilencről, csaknem kilencvenre emelkedett, míg a magyar nyelvű képzésben résztvevők száma a háromszorosára gyarapodott.

Hegedűs Csaba professzor, aki majd egy évtizedig vezette a kart dékánként, elárulta, hogy igyekezett tanulni a korábbi vezetők nehézségeiből, tapasztalataiból, látva, hogy sokszor milyen bonyolult feladat a megfelelő egyensúly megteremtése az egyes szakterületek döntéshozói, a mindenkori egyetemi vezetés, a hazai és nemzetközi szakmai közösség, illetve a munkatársak elvárásai között.

Vezetése alatt a kar gazdálkodása stabilizálódott, az oktatás, a kutatás és a betegellátás területén sikerült olyan fejlesztéseket megvalósítani, melynek eredményeképpen a legkorszerűbb, európai szintű fogorvosképzéshez és betegellátáshoz szükséges felszerelések, műszerek és technikák folyamatosan rendelkezésre állnak. Tovább növekedett 460-660-ra a hallgatói és 106-189-re a humánerőforrás szám, így nélkülözhetetlenné váltak további átalakítások. Kurrikulum-reformra, új elméleti és gyakorlati tantárgyak bevezetésére került sor. Erre az időszakra tehető egy önálló kutatólabor létrehozása is, ahol elsősorban bioorvosi-anyagtannal kapcsolatos kutatások folynak, melynek eredményeiből azóta számos cikk, PhD-dolgozat született pályázati források és kari támogatás segítségével.

Bágyi Kinga dékáni ciklusát három szóval jellemezte: túlélés, megújulás és harmonizáció.

- A pandémia ideje alatt megvalósítani egy gyakorlatorientált képzést nem volt egyszerű feladat, de végül sikerült kiadni a diplomákat. Erre az időszakra esett egy nagy építkezési beruházás kivitelezése és a hozzá tartozó eszközbeszerzés is, melynek során bővítésre és felújításra került a Fantom és Fogtechnikai Labor, ami így már biztonsággal ki tudja szolgálni a megnövekvő hallgatói létszám propedeutikai oktatását, illetve a 2024 szeptemberétől induló új Digitális Fogászati Tervezés (DFT) alapképzési szakunk igényeit – mondta Bágyi Kinga.

Az elmúlt évtizedek fejlesztéseinek, az egyetemi/kari vezetők elkötelezett és fáradságos, mindig a hallgatók és a betegek érdekeit szem előtt tartó innovatív, néha merész, de előrelátó döntéseinek köszönheti a kar töretlen fejlődését. Bágyi Kinga, a DE FOK dékánja úgy fogalmazott, hogy mára sikerült a karon egy olyan infrastruktúrát, illetve olyan szakmai tudással felvértezett és a tudományos életben is nyomot hagyó humán erőforrásbázist kialakítani, amely nemzetközi mércével mérve is magas színvonalú magyar és angol nyelvű fogorvosképzést, valamint posztgraduális képzést tud biztosítani.

A legnagyobb kihívást a jövőre nézve az oktatás, betegellátás és kutatás hármas feladat feltételeinek biztosítása, a köztük lévő egyensúly megtartása jelentheti a kari vezetés számára, igazodva az egyetemi vezetés elképzeléseihez.