A csaknem ötven éve akadémiai kutatóhelyként is működő Textológiai Műhely elsődleges feladata kezdetben a Csokonai kritikai kiadás elkészítése volt, az utóbbi másfél évtizedben részben annak elektronikus kiadása, részben pedig a Kazinczy életműkiadás jelenti a kutatócsoport legfőbb tevékenységét.

Azért választottuk a Kazinczy-életmű feldolgozását, mert a 18–19. század fordulójának magyar irodalmát és kulturális folyamatait mintegy ötven éven át meghatározó szerző hagyatékának lényegében nem létezett korszerű textológiai-filológiai feldolgozása, mindössze a költeményeknek jelent meg kritikai kiadása, életművét bemutató összegzést pedig utoljára a 19. század végén adtak ki – mondta a hirek.unideb.hu portálnak Debreczeni Attila, az ELKH-DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport vezetője.

A Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet professzora kiemelte: a munkálatok a hagyaték feltárásával és digitális archiválásával kezdődtek, melynek során százezernél több kéziratfotó és mintegy húszezer nyomtatott dokumentumfotó készült el, emellett megtörtént az akkor huszonhárom kötetes levelezés digitalizálása is, amelyet felhasználhatnak a kutatók további munkájuk során.

A DE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet könyvtárában rendezett eseményen az érdeklődők elsőként a Debreceni Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent Pandekták első kötetét (sajtó alá rendezte Granasztói Olga, az ELKH DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport tagja) ismerhették meg.

Kazinczy egész életében készített jegyzeteket, amelyeket később kéziratos könyvekbe rendezett, feljegyzéseit pedig Pandekták néven említi, ezért választottuk a feljegyzésanyagot közreadó kiadványok címéül – fogalmazott könyvismertetőjében Orbán László, a kutatócsoport tagja.

A most bemutatott kötet Kazinczy első három kéziratgyűjteményét adja közre, részletes magyarázatok kíséretében.

https://deba.unideb.hu/deba/kazinczy_muvei/

A Régi magyar költők tára 18. köteteként jelent meg 2022-ben, ugyancsak a Debreceni Egyetemi Kiadó gondozásában az ELKH-DE Kutatócsoport munkájának köszönhetően a Verseghy Ferenc összes költeményeit bemutató sorozat harmadik, Dallamok című kiadványa (sajtó alá rendezte Hovánszki Mária, az ELKH DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport tagja).

Bár Verseghyt elsősorban a Marseillaise fordítójaként tartja számon az irodalomtörténet, munkássága rendkívül összetett, különlegessége pedig, hogy költeményeinek többségét dallamra írta. A sorozat első két kiadványa - Szövegek (I.), Jegyzetek (II.) - verseinek változatait, valamint azok kritikai jegyzeteit tartalmazza, a most ismertetett Dallamok (III.) pedig a Verseghy-énekekhez tartozó zongorakíséret kottáit gyűjtötte egybe (sajtó alá rendezte Nagy Ágoston, Lendület-kutatócsoport külső munkatársa).

https://deba.unideb.hu/deba/verseghy/

A rendezvényen az ELKH-BTK Nyugat-magyarországi irodalom 1770-1820 Lendület Kutatócsoport is bemutatta legfrissebb kiadványát. Kisfaludy Sándor: Hazafiúi szózat című kötetét Csörsz Rumen István, a kutatócsoport vezetője ismertette, aki a bemutatókat követő kerekasztal-beszélgetés után zenés előadást is tartott a Verseghy-énekekből.

Sajtóközpont – BZs