Növényeinket számos módon ápolhatjuk és táplálhatjuk. A különféle természetes és szintetikus tápszerek mellett egyre sokrétűbb az otthonainkban is használható, növekedést vagy épp virágzást serkentő LED-lámpák felhozatala. Léteznek azonban olyanok is, akik a növények egy rejtettebb érzékére apellálva zenét is játszanak nekik. Vajon van ennek értelme? Ha igen, akkor milyen számokat játsszunk például egy pénzlevelű pileának?

Néhány éve bukkantam rá Mort Garson Mother Earth’s Plantasia című, kimondottan növényeknek készült albumára. Bár az 1976-ban megjelent lemezen lévő zenék növények számára íródtak, nem fotoszintetizáló fülemmel én is csodálattal hallgattam őket. Olyan számok vannak az albumon, mint például a szobai futókáknak és filodendronoknak szóló Concerto for Philodendron & Pothos vagy épp a begóniáknak címzett You Don’t Have to Walk a Begonia.

Az album a maga idejében nem ért el nagy sikereket, de az elektronikus zene hívei szép lassan felkapták, és ma már kultikusnak számít, olyannyira, hogy 1–2 éve új kiadást ért meg. Az eredetit egyébként a Los Angeles-i Mother Earth elnevezésű virágboltban árusították, ezért a bolt neve az album címébe is belekerült.

Zenét a növényeknek?

A növények zenével való kényeztetésének az ötlete néhány évvel megelőzte Garsont. Az egyik legkorábbi tudományos kutatást, amely a zene növényekre gyakorolt hatását vizsgálta, egy indiai tudós, dr. T. C. Singh végezte 1962-ben. A begóniák növekedését elemezte, és kutatásai szerint a növények igencsak pozitívan reagáltak a muzsika hangjára.

A virágoknak az a csoportja, amelynek klasszikus zenét játszott, 20%-kal gyorsabban nőtt, és 72%-kal több biomasszát termelt azokhoz a növényekhez képest, melyeknek nem jutott muzsika. A kutató ezután haszonnövényeknek játszott klasszikus indiai rága zenét, amelyek így 25–60%-al többet teremtek, mint az országos átlag. A kutatók később többféle hangszerrel is kísérleteztek, végül pedig arra a következtetésre jutottak, hogy a leghatékonyabb növénynövesztő hangszer a hegedű.

Valamivel később több nyugati kutató is elkezdte vizsgálni a kérdést, és eredményeik hasonlóak voltak indiai kollégáikéhoz. Bár a növényeknek nincs a hangok érzékelésére alkalmas szervük, a hanghullámok rezgései hatnak rájuk. A feltételezések szerint a zene azzal tud segíteni a növényeknek, hogy a rezgéssel elősegíti a sejtek közötti anyagáramlást. Más tudósok szerint a rezgést a környezeti zajok is kiválóan biztosítják, de ne szaladjunk ennyire előre!