Az infláció gerjedése és az Európát sújtó geopolitikai ellenszél miatt Horvátországban abban bíznak, hogy az euróra történő átállás védelmet nyújt a bizonytalan gazdasági környezetben.

Január 1-jén Horvátország búcsút mondott valutájának, a kunának, és az euróövezet huszadik tagjává vált.

Az Európai Unióhoz közel egy évtizede csatlakozott volt jugoszláv köztársaságban szeptemberben csaknem 13 százalékos éves inflációt mértek, miközben az euróövezetben 10 százalékos volt.

„Az euró rugalmassággal jár” – idézte az AFP a horvát jegybank munkatársát. Ana Sabic azzal érvelt, hogy Zágráb szükség esetén kedvezőbb hitelfeltételekhez juthat a gazdasági nehézségek közepette.

Július óta az Európai Központi Bank monetáris szigorításba kezdett, hogy megfékezze az ukrajnai háború miatt megugró energia- és élelmiszerárak okozta, elszabaduló inflációt.

AZ ELEMZŐK SZERINT AZ EU KELET-EURÓPAI ORSZÁGAIBAN, AMELYEK NEM CSATLAKOZTAK AZ EURÓÖVEZETHEZ, MINT PÉLDÁUL LENGYELORSZÁG VAGY MAGYARORSZÁG, MÉG INKÁBB KI VANNAK TÉVE AZ INFLÁCIÓS HULLÁMZÁSNAK.

A pénzhígulás éves mértéke Lengyelországban novemberben csaknem elérte a 18 százalékot, Magyarországon pedig meghaladta a 21-et.

„Valójában ez egy ideális pillanat az euróváltáshoz” – állította a horvát kereskedelmi kamara vezető közgazdásza.

Amikor a világgazdaságot bizonytalanság uralja, egy olyan kis és nyitott gazdaság számára, mint Horvátország, mindig jobb, ha egy nagyobb szövetséghez, például az euróövezethez tartozik

– tette hozzá Goran Saravanja.

Horvátország fő kereskedelmi partnerei az euróövezetben vannak, a GDP egyötödét adó idegenforgalom pedig nagyszámú európai vendéget szolgál ki.